Jézus Krisztus győzött a halál felett

Krisztus feltámadása ugyanolyan valóságos ebben a nehéz, járványos évben is, és a bezártság a Jézus korabeli eseményekre emlékeztethet minket.

– A nagyheti történések után a tizenkét apostol a jelenlegi szituációhoz hasonlóan bezárkózott, mert féltek, hogy mint mesterüket, őket is elítélik. Félelmüket a feltámadás öröme és az 50 nap múlva bekövetkezett pünkösd, a Szentlélek kiáradása oszlatta el – mondta Juhász Ferenc, a Mindszenti templom plébánosa, akivel közösen felidéztük a húsvéti eseményeket.

Isten báránya

A húsvét tulajdonképpen nagycsütörtökkel indul, amely az utolsó vacsora ünnepe. Jézus utoljára étkezett együtt tanítványaival.

– A nagycsütörtök emléke a szentmise, hiszen az utolsó vacsorán úgy adta át Jézus tanítványainak a kenyeret és a bort mint saját testét és vérét. Ez az ünnepi pillanat azóta is minden szentmisében megtörténik. Mivel a Megváltó már tudta, hogy elítélik, ezért előrehozta a pászka ünnepét. A pászka a zsidó húsvét, amikor az Egyiptomból való kivonulásra emlékeznek szombati napon. Ilyenkor a zsidó családok levágnak egy hibátlan, egyéves bárányt, és elfogyasztják. Innen ered Jézus Krisztus bárányként való ábrázolása is. Az utolsó vacsora után a 11 tanítvánnyal kimentek a Getszemáni-kertbe az éjszakában imádkozni. Júdás már nem volt velük, elment, hogy 30 ezüstért elárulja mesterét. Ő tudta, hogy hol tartózkodik Jézus az apostolokkal. Nem sokra rá a kertben elfogták Jézust – idézte fel a plébános.

Pilátus a Credóban

Abban az időben a zsidók pattanásig feszült helyzetben várták, hogy érkezzen egy politikai megváltó, aki megszabadítja őket a római uralom alól.

– Jézus Krisztust először a zsidó vallási vezetőkhöz, Kajafás és Annás főpaphoz vitték, akik megfogalmazták azokat a vádakat, amelyek alapján elítélték őt. A vallási hatóságnak nem volt joga kiszabni rá az ítéletet, ezért a római helytartó, Poncius Pilátus elé idézték. Jézust felségárulással vádolták, azzal, hogy királynak mondta magát a római császár ellenében. Pilátus neve a mai napig szerepel a keresztények hitvallásában, latinul a Credóban, szerette volna megmenteni Jézust. Viszont a hatalmát féltve végül 39 korbácsütésre, majd kereszthalálra ítélte – folytatta az atya.

A feltámadással más megvilágításba kerültek a nagyheti események és Jézus Krisztus személye is – Juhász Ferenc

Valóban feltámadt!

Jézus Krisztus feltámadása hitelesítette összes tanítását, és alátámasztotta, hogy valóban ő a Megváltó, hiszen győzött a halál felett is.

– Onnantól kezdve, hogy elhangzott a halálos ítélet, Krisztusnak már nem voltak jogai. A katonák kedvük szerint szórakozhattak vele, gyötörhették, és elkezdődött a passiója. Ennek állomásait idézik fel a nagypénteki keresztúti ájtatosságok és a tizennégy stáció. Két bűnöző, a szintén keresztre feszített jobb és a bal lator közé állították fel a keresztjét. A jobb lator még halála előtt megtért. Krisztus halála után előmerészkedett néhány apostol és a főtanácsból egy-két követője, Nikodémus és Arimateai József. Ők elkérték Jézus testét, hogy eltemethessék egy sziklasírba nagyszombaton. A sírt őrökkel őriztették, akik példátlan módon elaludtak, amikor húsvét hajnalban Krisztus feltámadt. Először Mária Magdolnának jelent meg, aki elvitte az örömhírt a tanítványoknak. A feltámadással más megvilágításba kerültek a nagyheti események és Jézus Krisztus személye is. Ez tette lehetővé, hogy elkezdődjön a kereszténység, ezért máig a húsvét a keresztény vallás legnagyobb ünnepe – magyarázta Juhász Ferenc atya.

(A borítóképen: Az utolsó vacsora – ismeretlen festő Csehországban látható műve)

Szertartások a virtuális térben

A legtöbb keresztény felekezet a hívek személyes jelenlétét nélkülözve, online tartja szertartásait.

A koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt idén egyik keresztény egyház sem tudja a megszokott rend szerint tartani a húsvéti ünnepi szertartásait.

A római katolikus, a református és az evangélikus felekezeteknél is kizárólag online közvetítik a vallási liturgiákat.

Egyedül a görögkatolikus egyházban lesz személyes találkozásra lehetőség szabadtéri alkalmak keretében, illetve a higiénés előírásokat fokozottan betartva a templomokban. A miskolci Búza téri szertartásrendről a migorkat.hu honlapon tudakozódhatnak a hívek.

A római katolikus templomok továbbra is nyitva állnak egyéni imádkozást biztosítva, de a legtöbb helyen most nem helyeznek ki Szent Sírt. A passiót pedig felolvassák, nem éneklik.

Miskolcon, a Mindszenti templomban nagypénteken 15, a többi napon 18 órától lesznek az ünnepi alkalmak.

A diósgyőri plébánia udvarán húsvétvasárnap 8-tól ételszentelés lesz.

A Deszkatemplomban 10 órakor tartják a nagypénteki, a húsvétvasárnapi és a húsvéthétfői református istentiszteleteket. A Kossuth utcai református gyülekezetben virtuális úrvacsorai közösségre is lesz lehetőség nagycsütörtökön 17 órától.

A Miskolci Belvárosi Evangélikus Gyülekezet YouTube-csatornáján húsvétvasárnap 11 órától tekinthető meg az ünnepi istentisztelet.