Hatvan éve indult útjára az űr Kolumbusz Kristófja

Hatvan éve járt először ember a világűrben. 1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin szovjet kozmonauta a Vosztok–1 űrhajóval 108 perc alatt megkerülte a Földet, majd sikeresen földet ért.

A lelkesedés leírhatatlan volt. Nemcsak az űrutazással lépéselőnyhöz jutott Szovjetunióban, hanem a világ más tájain is elismeréssel nyilatkoztak. James Webb, az Amerikai Űrhajózási Hivatal szóvivője a ragyogó teljesítmény szókapcsolatot használta magyar sajtóhírek szerint. A párizsi rádióban az űr Kolumbusz Kristófjának nevezték Gagarint, megjegyezve: „a Szovjetunió megnyitotta az űrhajózás új döntő fejezetét!”. A pillanat elsőbbség adta történelmi jelentőségét valószínű könnyű volt belátni. Azt viszont, hogy mit tartalmaz ez a fejezet, aligha tudhatta még akkor és ott a nagyszerű hírre figyelő emberiség. A valóság beérte a képzeletet, lehetőségként mutatta meg magát az új dimenzió, a világűr felfedezhetősége, a mindenség használata.

A lehetőséget háborús és békés tervekkel is igyekeztek kitölteni. A távolság bejárhatósága is szempont lett – a válasz keresése, hogy a civilizációnkon kívül van-e még más is „odakint”, s ha igen, hogyan lehet kapcsolatba lépni.

Nemzetközi programok tették lehetővé, hogy mind több állam kapcsolódjon be az űrkutatásba. Így lehetett űrhajós Farkas Bertalan is. Vele a magyar a hetedik nemzet, amelynek a képviselője a világűrben járt. Valerij Kubaszovval 1980. május 26-án kezdődött, 1980. június 3-án ért véget a sikeres küldetésük, amelyet a Szaljut–6 űrállomáson teljesítettek.