A húsvét színe a fehér

Húsvétkor a templomok teljes díszbe öltöznek, és a liturgikus színek és tárgyak is kifejezik az ünnep üzenetét. Ezek jelentéséről tudakozódtunk a Miskolc-Diósgyőri Római Katolikus Plébánián.

– A nagyböjt teljes ideje alatt a bűnbánat színét, a lilát használtuk a templomban. Néhány alkalom van csupán, amikor ezt felváltja a fehér: Szent József vagy Gyümölcs­oltó Boldogasszony ünnepén – ismertette Marosi Balázs atya, a miskolc-diósgyőri Szűz Mária Szent Neve-templom káplánja.

Jelentést hordoznak

A nagyhéten a liturgia színei szimbolikusan követik az ünnepnapok történéseit.

– Nagycsütörtökön ünnepi szentmisét tartunk templomainkban, ezért a fehér színt használjuk. Ilyenkor emlékezünk az Oltáriszentség és a papság megalapítására. Nagypénteken pirosra változik a liturgia színe, ami a vérre, vértanúságra, áldozatra emlékeztet. Ez a nap Jézus kereszthalálának napja. Ilyenkor csend van a katolikus templomokban: sehol a világon nincs szentmise, nem szólnak a harangok, az orgona. Nagyszombat szintén csendes nap, Jézus sírban nyugvására emlékezünk. A feltámadás ünneplését sötétedés után kezdjük, amely fehér vagy arany színben történik. Nagyböjtben nem lehet virággal díszíteni a templomot, viszont húsvétkor újra megtelik virágokkal. A terítők színe fehérre változik, és megjelenik az oltár mellett a húsvéti gyertya, ami minden szentmise alatt ég. Ez Isten dicsőségének, a feltámadás fényének szimbóluma – magyarázta Marosi Balázs atya.

Követik a keresztúton

A nagypéntek egyik legfontosabb római katolikus hagyománya a keresztútjárás, amikor tizennégy stációban felelevenítik Krisztus szenvedéseit.

– A keresztút emlékeztet a szenvedésre, ami elől sok ember menekül, amitől sokan félnek. Azok, akik elveszítik reményüket, biztos meggyőződésüket és hitüket, elveszítik a kapaszkodókat is. Jézus keresztútja arra tanít, hogy képes vagyok újból felállni egy elesésből, csalódásból, megalázásból, bűnből, ha a hitem erős és biztos, és rá tudom bízni magamat Isten gondoskodására. A keresztút 14 állomása eszünkbe juttatja a bölcs élet aranyszabályait, mint például az együttérzés, segítőkészség, meghallgatás és az empátia lelkületét – értelmezte a pap.

A remény passiója

A nagyheti események átélésében a passiójátékok nyújtanak még segítséget.

– A passió mindig megragadta a hívő művészeket. Például Johann Sebastian Bach Máté- és János- passiója világhírű. Az evangélium megtanít minket a szenvedés helyes értelmezésére, amire sokan kíváncsiak. Így születtek meg a passiójátékok, éneklések, amelyek mintegy segítséget nyújtottak a hallgatóság számára, hogy jobban átélhessék a remény üzenetét. Templomainkban virágvasárnap és nagypéntek szertartásainak keretében olvassuk fel, vagy énekeljük a passiót. Az Egri Egyházmegye területén Mikófalván volt az egyik legnagyobb magyar passiójáték – tudtuk meg.

(A borítóképen: Középen: Marosi Balázs atya, a miskolc-diósgyőri Szűz Mária Szent Neve-­templomban)