Jókai Mór és Laborfalvi Róza a szabadságharc szerelmesei

A legenda szerint első látásra szerelem volt Jókai Mór magyar író és Laborfalvi Róza színésznő kapcsolata.

– Egyes források szerint Szigligeti Ede drámaíró lakásán, mások alapján az akkori Nemzeti Színház színpadán találkozott először 1848. március 15. estéjén Jókai Mór és későbbi neje – mondta Mikita Gábortól, a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum vezetője. – A 19. századi romantikus életérzés szép pillanatát élhették át, amire Petőfi Sándor is utal versében a „Szabadság, szerelem. E kettő kell nekem!” sorral.

A színház régen meghatározó helyszíne volt a társasági életnek.

Csókot váltottak

– A korban elvárták, hogy a színház reflektáljon az aktuális eseményekre. A magyar forradalom kitörésének napján dél körül Egressy Gábor színész küldöttsége kérésére az aznapra tervezett francia dráma helyett Bajza József aligazgató műsorra tűzte a Bánk bánt, amiben Laborfalvi Róza, mint tragika szerepelt. Közel ezer jegyet adtak el, és néhány óra múlva elkezdődött díszkivilágítással a színdarab. Az első felét tudták csak előadni, mert megrohanta a színházat az a tömeg, amely Táncsics Mihályt kiszabadította a börtönből. Politikai zenés gálaestként folytatódott az előadás. A kor kedvelt forradalmi dalait énekelték. Jókai azért ment föl a színpadra, hogy lecsendesítse a tömeget és közölte, hogy ne várjanak Táncsicsra. Laborfalvi Róza ekkor tűzte az író mellére a saját kokárdáját, amit Jókai egy forró csókkal viszonzott. Így alakult ki a kokárdaátadás hagyománya – idézte fel a színháztörténész-muzeológus.

Elbújtatta férjét

Nyáron teljes titoktartással házasodott össze a szerelmespár.

– A család ellenezte a kapcsolatot, mert Róza 8 évvel volt idősebb Jókainál és Lendvay Márton színésztől volt egy törvénytelen gyermeke, Benke Róza, akit Jókai Mór lányaként nevelt fel. Jókainé azonban jó feleség és háziasszony lett. Ő intézte el egy színésztársa, Telepi György segítségével, hogy férje Tardonán rejtőzhessen el – tudatta Mikita Gábor.

– Telepi harmadik felesége, Csányi Zsuzsanna színésznő révén vásárolt itt egy ingatlant. Jókai 1849. augusztus 19-én érkezett Tardonára és a Zsuzsanna bátyja, Csányi Benjámin házához tartozó cselédházban kapott szállást – fűzte hozzá Pál Lilla néprajzkutató, a tardonai Jókai Mór Emlékszoba és Tájház gyűjtemény kezelője.

– Idejét rajzolással, festéssel és a Bükkben való barangolással töltötte. Aktív kapcsolatot ápolt a helyi nemesekkel és a tiszteletessel, Rácz Endrével gyakran késő estig sakkoztak. Időnként Putnokon meglátogatta a Lónyay családot. Jókaihoz 1849 novemberében csatlakozott korábbi iskolatársa, a kecskeméti honvéd százados, Muraközy János. Tardonát 1849 decemberében együtt hagyták el.

Miskolcon is játszott

Később 1857. szeptember 3-án Laborfalvi Róza vendégjátékával nyitották a Miskolci Nemzeti Színházat, ahol Jókai erre az al­ka­lomra írt prológusát is elszavalta. Ötvenéves jubileumán is itt tar­totta búcsúelőadását. Fáklyás menet köszöntötte a művészhá­zaspárt. Nem sokra rá Jókait Miskolc város díszpolgárává választották – tudtuk meg a múzeumigazgatótól.

(A borítóképen: Jókai Mór és Laborfalvi Róza)