Hazatérnek a bölömbikák is

Elérkezett a vándormadarak hazaköltözésének ideje. Enyhe telek után már február végétől megjelennek itthon a melegebb éghajlatokról érkező bölömbikák.

A bölömbika három kontinensen fordul elő: Európában, Ázsiában és Afrikában. Bár a magyarországi bölömbikaállomány legnagyobb része az Alföld – elsősorban a Hortobágy, a Biharugrai-halastavak, a Kiskunság és a szegedi Fehér-tó – nádasaihoz kötődik, a Dunántúlon is szép számban fészkel a jelentősebb vizes élőhelyeken, köztük a Balatonnál és a Kis-Balatonnál, a Velencei-tónál és a Fertő tónál – írta róluk a napokban a turistamagazin.

Míg nagy számú visszaérkezésük a szeptember–októberi vonulás után rendszerint márciusra esik, előfordul, hogy néhány egyed itt tölti a telet a fagymentes csatornákon, vagy halastavak zsilipjeinél.

Mint a hajókürt

A 75-130 ezer egyedet számláló európai állományból körülbelül 1600-2400 bölömbika él Magyarországon. Megpillantani őket nem egyszerű: szinte sose engedik magukat láttatni, rejtőzködő életmódot folytatnak a nádasokban. Ha veszélyben érzi magát, csőrét a magasba emeli és rejtőszínének köszönhetően környezetébe beleolvadva merevedik meg.

Hallani ugyanakkor jóval könnyebb ezt a nagy termetű gémfélét. A hím bölömbika hajókürtszerű, nagyon mély, általában háromszor-ötször ismételt névadó búgását akár öt kilométeres távolságból is hallani lehet.

A legtöbb madárfaj monogám, a bölömbika hímjei viszont akár öt nősténnyel is párosodhatnak.

Bár a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szereplő gémféle „legkevésbé aggasztó helyzetű” besorolást kapott, Magyarországon kiemelt oltalom alatt áll. A fokozottan védett bölömbika természetvédelmi értéke egyedenként 100 ezer forintban van meghatározva.

Fészkelőhelyeinek leromlása, a számára alkalmas vizes élőhelyek kiterjedésének csökkenése vagy eltűnése, de az enyhe telek után olykor előforduló erőteljes lehűlés és havazás is veszélyezteti a faj jövőjét.

(A borítóképen: A bölömbika Magyarországon kiemelt oltalom alatt áll)