A 12 éves Szabó Józsi is ott volt a csatában

A zsujtai születésű Karsa Ferenc a szabadságharc alatt hadi naplójában örökítette meg a történelmi hónapok érdekes epizódjait, és emléket állított a gyermekhősöknek is. Ebben közrejátszhatott, hogy 14 éves öccse, Árpád is a seregbe állt. Karsa örökítette meg Farkas Ferenc református rektor tanítványait, akik az isaszegi csatatérig hírláncot alkottak, és egymástól hangtávolságnyira állva tudósították a többieket a pillanatnyi hadi helyzetről. Szintén tőle tudunk a váci csatatér vakmerő gyermekeiről, akik a golyózáporban, kezükben vödrökkel, zsákokkal az ágyúgolyókat gyűjtötték össze és vitték sebesen a tüzéreknek, akik aztán ezzel lőtték az osztrákokat. Karsa írt a szabadságharc legfiatalabbjáról, a mindössze 12 esztendős, nagykinizsai születésű bojtárfiúról, Szabó Józsefről is, aki társával a korláti Koczák Pistával élelemmel látta el Karsa századát. „A süldő meg a tinó, mit ők ketten szereztek a kihalt tájon, szinte az éhhaláltól mentette meg a honvédeket”. Szabó Jóska a tokaji csatánál is jelen volt, beosont a városba, és visszatérve beszámolt a városban tartózkodó ellenségről, talán a lövegek számát is megmondhatta Klapkának.

Naplójának szánta

Karsa írását naplójának szánta, melynek eredetileg a „A körültem és velem 1848. és 1849. években történt események” címet adta és sokáig kéziratban maradt, de már 1888-ban a Zemplén című folyóirat, a Hadtörténeti Közlemények 1922-1923-as évfolyamában pedig Pilch Jenő hadtörténész közölt belőle részleteket. Rakó József 1988-ban Karsa Ferenc leszármazottjánál, Karsa László budapesti mérnöknél fellelte a kéziratot. Erről ő és Katona Tamás fénymásolatot kaptak. Katona Tamás a szerkesztésében megjelent „Budavár bevételének emlékezete 1849” című kötetben közölte az emlékiratnak a Budai vár bevételére vonatkozó részét. A teljes kéziratot a Zrínyi Kiadó 1993-ban, Bona Gábor szerkesztésében jelentette meg.