nosztalgia

2021.02.21. 07:00

Volt egyszer egy mesefalu

Manó-kertnek is hívták Karcsi bácsi lillafüredi kertjét. Ötven évvel ezelőtt semmisült meg.

Hegyi Erika

Fotó: Olvasónktól

Akik a ‘60-as, ‘70-es években voltak gyerekek, és gyakran látogattak ki Lillafüredre, bizonyára emlékeznek Soltész Karcsi bácsi mesefalujára. A nyugdíjas erdész kis törpéket, malmokat fabrikált, majd egy malomkerék segítségével, amelyet a Szinva patak hajtott, a törpék fűrészeltek, kalapáltak, dolgozgattak szorgalmasan. A mesefalu az Utánam, srácok! című ifjúsági tévéfilmsorozatban is feltűnik Manó bácsi kertjeként. A filmet a ‘70-es évek elején forgatták, tehát akkor még megvolt a látványosság.

Csodájára jártak

Az utóbbi időben többször is felkerültek olyan posztok és fotók a közösségi oldalra, melyekben szívesen emlékeznek a lillafüredi törpékre azok az emberek, akik gyerekként csodájára jártak. Bejó László nyugalmazott rendőrtiszt egy kisfilmet is készített az egykori csodavilágról, melyben Trauer Hubert nyugalmazott erdészmérnök idézi fel emlékeit. Ez a kisfilm is megtalálható a közösségi oldalon.

Trauer Hubert ebben elmeséli, hogy Karcsi bácsi a Lillafüredi Erdészetnél volt fogatgazda, brigádvezető. A figurákat maga készítette bádoglemezből, majd olajfestékkel szép színesre festegette őket. A kirándulók és turisták csodájára jártak a kertjének. Ha beindította, akkor a gyerekes családok csapatostul indultak a mesefaluhoz. Mindenki szájtátva bámulta.

– Karcsi bácsi azonban már akkor is elég idős volt, gondolom, később már nem volt elég energiája a figurákkal foglalkozni, hiszen azokat folyamatosan javítgatni, festegetni kellett. Aztán egy idő múlva eltűntek a törpék. Pedig tetszett mindenkinek, nagyon ügyesen megcsinálta – emlékezett a filmben az erdészmérnök.

Felhívtuk őt telefonon, és az Északnak elmondta, jó lenne megtudni, hol vannak most az egykori mesefalu elemei. Talán újra fel lehetne építeni valahol és működésbe hozni, hiszen a gyerekek számára óriási élmény, ha egy mesevilágba csöppenhetnek. Igazi turistacsalogató látványosság lehetne, Soltész Karcsi bácsi pedig bekerülhetne Lillafüred történelmébe, fogalmazott Trauer Hubert.

Nyomozni kezdett

Bejó László lelkes lokálpatriótaként kezdett nyomozni a mesefalu ügyében. Mint mondta, mindig is nagyon érdekelte Lillafüred múltja, jelene és jövője. Gyermekkorában számára Lillafüred a mesevilágot jelentette. Egy erdészmérnök barátjával beszélgetve merült fel a kérdés, vajon mi lett a törpevároskával. Kiment a helyszínre, Karcsi bácsi háza, az egykori Soltész-villa ugyanis még mindig áll, csak jelenleg valamelyik cég üdülőjeként üzemel. Ez a Szinva felső vízesésénél található a sziklás részen.

– Gyerekkoromban láttam én is a mesefalut, olyan 6-7 éves voltam, amikor még működött. A felső, fizetős parkoló végén haladt el a Szinva, ott például a fűrészelő törpék álltak. A közelben volt a kis vízimalom, és Karcsi bácsi lakásának közelében is színes törpék díszelegtek. Amikor a kisfilmem felkerült a közösségi oldalra, üzenetet írt egy hölgy, hogy ő úgy tudja, valamelyik önkormányzati lakás padlásán porosodnak Karcsi bácsi figurái, megpróbálja megtudni, hogy hol, de aztán többé nem jelentkezett.

Tizenkét törpe

Alberti István is együtt dolgozott a Lillafüredi Erdészetnél Soltész Károllyal, a ‘60-as években. István úgy jellemezte a mesefalu megálmodóját és létrehozóját, hogy kedves, rendes ember volt, szívesen fogadott vendégeket a házába. Tulajdonképpen kertje természeti adottságai, a patak és a vízesés közelsége miatt jött az ötlet, hogy megépíti a falut. Volt az erdészetnek egy asztalosműhelye, a szükséges faeszközöket ott készítették el neki. Halála után azonban a fia eladta a lillafüredi házat, és a törpék is szép lassan eltűntek onnan, idézte fel István. Az interneten tovább kutakodva ráleltünk Horváth Zoltán Lillafüredi emlékek című írására, aki gyakran nyaralt a településen. Ezt írja: „A törpék kertjének tartalma 12 darab, olyan fél méter magas kerti törpe volt. De ez így unalmas lett volna, úgyhogy a tulajdonos bácsi megmozgatta őket. Bevezette a kertbe a patakot, és mindegyik törpével dolgoztatott valamit. Volt köztük favágó, kovács, kertész, volt, amelyik tűzifát aprított, sőt volt köztük egy táncospár is. Egy másik a patak vizét merte át egy vályúba, az állatoknak, és egy vízimalom is látható volt. Az összes figurát, állatot, épületeket, fákat, virágokat, fényt az öreg asztalos bácsi faragta ki. ‘71-ben Apu készített róluk egy egész tekercs színes filmet, amit aztán az Ofotért kidolgozás címén tönkre is tett. A törpék szomorú vége ‘72-ben meg is pecsételődött. Akkor volt egy ilyesmi esős év, mint az idei. A Szinva iszonyúan megáradt, és elmosta ezt a kis mesevilágot.”

(A borítóképen: Barta Zsolt gyermekkorában a‚70-es években, mögötte a mesefalu)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában