2021.02.16. 14:30
A hóember ihlethette a híres Dávid-szobrot
Michelangelo is előszeretettel épített hóembert, ahogy mások is a középkorban.
Fotó: Shutterstock
Némely világhírű hóalak elkészítéséhez jelentőségteljes művésznevek kapcsolódnak. Például Michelangelóé, akit Firenze uralkodója bízott meg 1494-ben azzal a feladattal, hogy építsen hóembert a palota kertjébe. Michelangelo először emberalakokat gyúrt, de felvetések szerint ennek a kísérletezésnek köszönhető a híres Dávid-szobor.
A hóemberépítés a középkorban is kedvelt volt, erősítette meg Bob Eckstein író. A hóember történelme című könyvében hivatkozik egy 1380-as műben felfedezett hóember-illusztrációra. Abban az időben, amikor nem volt más módja az önkifejezésnek, jól jött az égből hullott ingyenalapanyag.
Művészet és történelem
Brüsszelben egyébként látványos utcai kiállítások kerekedtek a hóemberekből: a városvezetésnek és az egyháznak üzentek a mulandó kreációk. A lakók számára a művészi szabadság meghatározó pillanata volt a hóemberépítés. Nemcsak a művészi momentumoké, hanem olykor véres történelmi események szereplőjévé is váltak a hóemberek. A mai New York állam északi részét állandó támadások fenyegették. Egyik alkalommal a katonák két hóembert hagytak maguk helyett, hogy épp bőrrel elmenekülhessenek. Zürich lakossága pedig április harmadik hétfőjén a mai napig egy pamut hóember felrobbantásával várja a tavaszt.
A klasszikus háromrészes hóemberforma mellett Kelet-Ázsiában inkább a kétrészes az általános. A világ legnagyobb hóemberét 2008-ban építették: a 37,21 méter magas hóembert Olympiának keresztelték.
(A borítóképen: Szinte kötelező a répaorr)