Farsangi időszak

2021.01.31. 18:30

„Itt a farsang, áll a bál!...”

A mulatságok időszakában több furcsa hagyományt is ápoltak.

A farsang kezdete a vízkereszthez köthető, a végét húshagyó kedd jelenti. Ezzel a vidám, szórakozásra okot adó időszakkal, az emberek a telet, a hideget búcsúztatták, a tavaszt és az azzal együtt érkező jó időt várták.

Bodnár Mónika, a Herman Ottó Múzeum etnográfusa és a múzeum Történeti és Néprajzi Tárának vezetője elmondta, hogy a lakodalmak zömét is ekkor tartották, hiszen ez idő tájt kevesebb volt a munka, több idő jutott a készülődésre, a gondtalan ünneplésre.

– A pap régen háromszor hirdette ki az esketésre jelentkező párokat. Mivel a kihirdetés legfőképp vasárnap történt, ezért ezeket menyegzős vasárnapokként tartották számon, annak ellenére is, hogy a párok nem ezen a napon, hanem általában kedden vagy szerdán keltek egybe – mesélte. – Nemcsak a lakodalmak, hanem a karneválok is jellemzőek voltak a farsangi hetekre. Míg külföldön a riói és velencei karnevál jelentős, addig Magyarországon többek között a busójárás. Gyakorlatilag minden vidéknek megvolt a maga mulatsága, például a bodrogközi Vissen feljegyezték, hogy tökből készítettek ijesztő maskarákat, és azzal riogatták az arra járókat, ott élőket.

Kivégzés után mulatság

Sajónémetiben és a térségben lévő falvakban a szintén farsanghoz is köthető szokás elnevezése a „rabvágás” volt, melynek lényege, hogy a településen élők, a kivégzésre váró rabok fejére olvasták a falu összes bűnét – tyúklopás, perlekedés, szomszédi veszekedések –, melyet a bírói testület jóváhagyott a rabok halálával együtt. Ezután az elítéltek fején lévő nagy méretű máz nélküli fazekakat leverték és összetörték, majd a kivégzések után kezdődhetett a bűntől megszabadított mulatság – mesélte a kissé morbidnak tűnő történetet.

– Rakacaszendről ismeretes, hogy a bálozást megelőzően a falu fiataljai több szekérrel, cigány muzsikussal járták körbe a falut. A felvonulás után megérkeztek a bálozásra kijelölt istállóhoz, ahol kezdetét vehette a szórakozás, amire gyakran adományokat gyűjtöttek a lakosságtól, amelyekért cserébe jókívánságokkal árasztották el a házigazdát és annak családját. Az adományokat olykor értékesítették is, és az ebből befolyó összegből fedezték a mulatság költségeit. Mivel télen volt a disznóvágás ideje, így a jellegzetes farsangi ételnek a kocsonya, sült kolbász, sült hús, illetve a farsangi fánk számított. A maszkabálokat leginkább farsang végére szervezték, amikor már tudatosan készültek a böjti időszak kezdetére is. A nagyböjt előtt, úgynevezett tobzó csütörtököt tartottak, amikor is minden megmaradt ételt elfogyasztottak, hogy a böjtöt már kísértés nélkül kezdhessék el.

Manapság ezt a napot torkos csütörtöknek nevezik, hazánkban 2006-tól, a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére ezen a napon az akcióban részt vevő éttermekben és egyéb vendéglátóipari egységekben féláron fogyaszthatnak a vendégek – hívta fel a figyelmet a kezdeményezés korábbi mivoltára Bodnár Mónika.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában