Hármas ünnep a vízkereszt

Az európai karácsonyi időszak utolsó napja a január 6-ai vízkereszt ünnepe, amikor több eseményre emlékezünk egyidejűleg: a három napkeleti bölcs vagy király látogatására, Jézus Krisztus keresztelőjére és a kánai menyegzőre, amikor a Megváltó az első csodáját tette és a vizet borrá változtatta.

Megszentelik a Szinvát

– Vízkereszt ünnepe a 4. századra nyúlik vissza. Először az egyház keleti ágában terjedt el, aztán vette át a nyugati egyház – ismertette Marosi Balázs atya, a Miskolc-Diósgyőri Római Katolikus Plébánia káplánja. – A latin elnevezése, ami eltér a népies vízkereszttől, az epiphania domini, ami azt jelenti, hogy az Úr megjelenése. Ekkor három fontos eseményt kapcsolnak össze Krisztus életéből, amikor Isten tulajdonképpen megnyilvánult az emberek között. A Kisjézus megjelent a jászolban a három király számára, aztán a keresztelőjénél a Jordánban, amikor az Atya szózatát lehetett hallani. Emellett a kánai menyegzőn szintén kiábrázolódott Isten dicsősége a csodatétele által. Néhány éve ezeket külön alkalmakkor ünnepeljük. A három király látogatásából ered a lakás- vagy házszentelés hagyománya is, amikor tulajdonképpen Isten a házaknál, és a szívekben személyesen is megjelenik. Régen mint a három bölcs egyik ajándékát, tömjént is szenteltek, és ezzel füstölték meg az otthonokat. Diósgyőrben a járvány­ügyi előírások betartásával január 6-án reggel 7-kor, 10-kor és este 17.30-kor lesznek ünnepi szentmisék. Különlegesség, hogy január 10-én, vasárnap, Urunk megkeresztelkedésének ünnepén 11 órakor, a Szent II. János Pál pápa téren az újdiósgyőri görögkatolikus egyházközséggel közösen megszenteljük a Szinvát.

A keleti és a nyugati egyház ünnepi hagyománya eltér egymástól.

– Az ortodox és görögkatolikus egyházakban Jézus keresztelőjét emelik ki vízkeresztkor. A római katolikus egyház pedig elsősorban a három királyok látogatásáról emlékezik meg – hangsúlyozta Juhász Ferenc atya, a Mindszenti templom plébánosa. – Gáspár, Menyhért és Boldizsár ajándéka, az arany, tömjén és mirha a megszületett Messiás hármas tisztére – a királyi, papi és megváltói státuszára – utal. Emellett a napkeleti tudós bölcsek érkezése azt is jelképezi, hogy onnantól kezdve kinyílik a világ, és nem csak a zsidók számára szól a megváltás örömhíre.

A Mindszenti plébánián idén elmaradnak a házszentelések.

– Néhány éve parancsolt ünnep lett a vízkereszt a katolikus egyházban, ezért vasárnapról hétköznapra, január 6-ra tettük át. A hívek számára kötelező ezen a napon szentmisére menni, reggel 7-kor, 10-kor vagy este 6-kor. Gyónási lehetőséget csütörtöktől szombat estéig külön biztosítunk. A járványügyi helyzetre való tekintettel nem tartunk házszenteléseket. Ehelyett most felhatalmaztuk a megkeresztelt híveket, hogy az ünnepi szentmisén megszentelt fiolányi vízzel otthon saját maguk szenteljék meg a lakásukat. Az ünnepnek is ez az egyik igen aktuális üzenete, hogy fontos a környezetünk megtisztítása, megáldása, hogy megteremtsük benne a békét és egy piciny kis templom lehessen, ahol most oly sokat tartózkodunk – magyarázta Juhász Ferenc atya.

(A borítóképen: A három király hódol a Kisjézus előtt: betlehemes pásztorjáték a Mindszenti templomban)