A félelmet űzi el a kereszt

A Diósgyőr és Lillafüred közötti út fölé magasodó Molnár-szikláról írtak korábban az Észak-Magyarországban, ekkor röviden áttekintették, hogy milyen legendák magyarázzák a csúcsán álló kereszt eredetét. Három történet is szerelmesek tragédiájáról szól: egyik szerint a szikla alatt egykoron állt vízimalom molnárja vetette le magát a szirtről, miután tudomására jutott fiatal feleségének félrelépése, a másik szerint a molnárlegénynek tört össze a szíve, amikor a molnárné nem viszonozta szerelmét, így döntött a hasonló sors mellett.

Három plusz egy

A legismertebb história, mely rengeteg helyi emlékezetében máig élénken él pedig fiatal szerelmesek tragédiájáról szól: a molnár lánya szeretett bele a molnárlegénybe, a szigorú apa – mivel a történet egy változata szerint a lányt már odaígérték egy gazdag birtokoshoz – viszont megtiltotta szerelmüket. Ezek mellett viszont van még egy, szinte ismeretlen legenda, melyre Kurucz Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárának munkatársa vet fényt: nem feltétlenül tragédiának állít emléket a hámori kereszt.

A fentieken túl létezik egy merőben eltérő, kevésbé ismert elbeszélés is, amely nem épült be a Molnár-sziklához kapcsolódó ismereteinkbe – mondja a levéltáros. Ezt Pályinkás Kovács Mihály boldvai római katolikus kurátor jegyezte le 1856-ban, és a Katholikus Néplap tette közzé.

Egy ifjú kocsis osztotta meg a kurátorral ezt a legendát, úton a mai Lillafüredre, a félelmetes sziklaszirt alatt elhaladva. „Midőn egykor onnan a Tisza mellékéről a jászok vagy kik épülő templomjokhoz vasért jöttek a Hámorba, nem mertek e szírt alatt átmenni, hanem rudat fordítva, üresen tértek vissza szekereikkel” – mesélte.

Egy bátor molnár állította fel ezután a szikla tetejére a keresztet a legény szerint, valószínűleg, hogy a félelmet elűzze az átutazókból, hogy máskor ne az omlással fenyegető szikláktól rettegjenek, amikor feltekintenek a szirtre. A kurátor is ezt üzente a jászoknak – ha igaznak bizonyulna, amit a kocsistól hallott.

Bár a Molnár-szikla legendáriumából az emlékezet három történetvariánst őrzött meg, láthatjuk, hogy egy elfeledett verzió is színesíti az egykor élt molnárról szóló mesék világát – összegez Kurucz Ádám. Az ébren tartott érdeklődés újabb és újabb kutatásokat eredményezett, így ismereteink az elmúlt majd’ fél évszázadban, ha kevéssé is, de bővültek a témában. Talán további források is előkerülnek majd, ha nem is Jászdózsán vagy környékén, amint azt Pályinkás Kovács Mihály valószínűsítette.

(A borítóképen: Vajon miért állították a keresztet? Több legenda is létezik)