Meggyújtották a kilenc gyertyát

Az elmúlt héten, december 10. és 18. között tartotta meg a zsidóság legnagyobb ünnepét, a hanukát. Ilyenkor a zsidó családok minden nap meggyújtják a hanukija gyertyatartó egy gyertyáját és meghitt zenés vacsorákat tartanak.

– A héber naptár szerint kiszlév hónapjának 25. napján kezdődik minden évben a hanuka, amikor egy történelmi eseményre emlékezünk – mondta Markovics Zsolt főrabbi, a Miskolci Zsidó Hitközség vezetője. – Időszámításunk előtt 165 tájékán a Szentföld görög uralom alatt volt. IV. Antiokhosz Epiphanész, a Szeleukida Birodalom akkori királya kiadott egy parancsot, hogy a Szentföld összes településén, beleértve a jeruzsálemi szentélyt is, görög isteneket kell imádni. A Modiin nevű kisvárosban ellenállásba ütközött a rendelet. A vének tanácsának elnöke, Mátitjáhu fellázadt és megölte az ellenséges katonákat, amivel elindította a Makkabeus szabadságharcot az elnyomó hellenista hatalommal szemben.

Az olajcsoda emlékére

Jelképesen a fény terjedésére utal, amikor meggyújtják a kilencágú gyertyatartót.

– Óriási túlerő ellenében sikeresen visszafoglalták Jeruzsálemet és a szentélyt, amit zsidó szokás szerint meg kellett tisztítani ahhoz, hogy újra áldozatokat lehessen benne bemutatni. Ezt a szentélyben található kis üvegnyi olajjal tették. Az ünnep neve is erre utal, ugyanis a héber hanuka szó azt jelenti, hogy felavatás. Viszont csoda történt, mert az egy napra rendelkezésre álló olaj nyolc napig égett. Ennek az emlékére gyújtják meg minden hanukán a zsidó családok a nyolc, plusz egy ágú gyertyatartót, az úgy nevezett hanukiját. A kilencedik a szolga gyertya, ami középen található és ezzel kell az összes többit meggyújtani jobbról balra haladva naponként egyet-egyet – magyarázta a főrabbi.

Zenés vacsora és játék

Az évek során egyéb szokások is társultak az ünnephez.

– Idén a koronavírus miatt nem tudtunk személyesen együtt lenni a Miskolci Zsidó Hitközség tagjaival, de az ünnep minden estéjén online alkalmakat tartottunk híveinknek. Korábbi években pedig neves előadókat, vendég rabbikat is meghívtunk, akik tanításokat adtak. Emellett a hanuka családi örömünnep is. Ilyenkor megajándékozzák egymást a rokonok és meghitt vacsorákat, zenés esteket és bálokat rendeznek, a vallási gyertyagyújtás után. A konzervatívabb helyeken csak a családfő gyújthatja meg gyertyákat, de máshol minden családtag kiveheti belőle a részét. Régen az ablakba tették ezeket a gyertyatartókat, vagy abba a helyiségbe, ahol a legtöbbet tartózkodtak. Az ünnepi vacsorán hagyományos étel az olajban sülő hanukai fánk és a kremzli, felidézve az olaj csodáját. Az összejövetelek fontos kelléke egy szerencsejáték, a búgócsigaszerű trenderli. A pörgettyű oldalain négy héber betű található, amely eltérő mértékű nyereményt jelent – tudatta Markovics Zsolt.