Középpontban a család és a gyerekek

Ahány ember, annyi szokás – tartja a mondás, ez pedig különösen igaz a különböző országok, kultúrák szokásaira, karácsonyi hagyományaira. Angliában, Svédországban élő, és Spanyolországból hazatért olvasóinkat kérdeztük: milyen szokásokat követnek a világ más tájain és ők – mint külföldiek – átvettek-e helyi szokásokat az általuk megismert kultúrákból.

Nehéz lenne hazajönni

Szopkó Dávid már kilenc éve él Angliában. – Nagyrészt itt töltöttem a karácsonyi ünnepeket, mert karácsony környékén mindig is dolgoztam, így nem volt egyszerű megszervezni, hogy hazaugorjak karácsonyra – meséli. Általában szűk körben töltik az ünnepeket párjával, a szentestei vacsorára pedig barátokat hívnak át. – A vicces az, hogy ebben az évben pont változtatni akartunk, tehát haza akartunk menni Magyarországra. Ez még az év elején volt tervbe véve, aztán beleszólt a járvány.

Nehéz lenne megoldani, mert a beutazással járó karantén miatt nem tudnánk találkozni senkivel, úgyhogy ennek így most nem sok értelmét láttuk. Másrészt az utazást is megnehezíti, hogy törölhetik a járatunkat, ahogy egyszer májusban már megtörtént. Vannak ismerőseink, akik hasonlóképpen jártak, megvették a jegyeiket, aztán a járatukat törölték, úgyhogy úgy gondoltuk, hogy ez túlságosan rizikós – magyarázza Dávid. Félelme be is igazolódott, a napokban ugyanis felfüggesztették az Egyesült Királyságból érkezők repülős beutazását.

Népszerű lett odakint is a töltött káposzta

Milyen karácsonyi szokások vannak tehát Angliában? Először is, odakint már november végén felállítják a karácsonyfát, nem közvetlenül karácsony előtti munka ez a család számára. – Mi is elkezdtünk december elején fát állítani – mondja.

Átvettek más szokásokat is: A szentestei vacsora előtt „christmas crackert” bontanak. – Formára ez egy nagyra nőtt szaloncukor, melyben viszont nem édesség van. Valójában ez egy papírmasé tartó, amit szét kell húzni, és akkor pukkan egyet – írja körül Dávid. – Van benne általában egy kis játék, egy „christmas cracker joke” – egy kis papírra írt vicc, amit általában felolvasunk az asztalnál – és egy papírkorona, amit a fejünkre teszünk a vacsora előtt.

Az angol családoknál a töltött pulyka a hagyományos karácsonyi étel sütőben sütött zöldséggel – krumpli, répa, fehérrépa – amire kerül egy szósz, a gravy. Ami eltérő, hogy mi magyarok általában szenteste szoktuk megejteni az ajándékozást, az angolok viszont karácsony reggelén, 25-én szokták bontani őket. Nálunk a szentestei vacsorák elég hosszúra nyúlnak, így éjfélkor már megtörténik az ajándékozás, amikor gyakorlatilag már karácsony van.

Tartjuk viszont a magyar szokásokat is – meséli Dávid – a töltött káposzta például mindig ott van az asztalon, ez az itteni angol ismerősöknél is nagy sikert aratott, pedig itt egyáltalán nem hagyományos étel.

Összességében nagyon hasonlóan ünneplik ott a karácsonyt. – Itt is arról szól az ünnep, hogy összegyűlnek a családok és van egy hatalmas ebéd, vagy vacsora. Nem volt egy nagy kultúrsokk megszokni az angol karácsonyt – meséli tapasztalatait Dávid.

Otthon is van Betlehem

Spanyolországi tapasztalatairól mesél Lakatos Linda, aki hosszabb ideig Baszkföldön élt. A legnagyobb eltérés szerinte az ajándékozás kapcsán van: nem Mikuláskor és nem is karácsonykor szokás ugyanis ezzel meglepni a gyerekeket. – A spanyoloknál is huszonötödikével kezdődik ez az egész történet, de sok esetben ekkor csak családi ebéd van és karácsonyi dalokat énekelnek, nem feltétlenül kapnak a gyerekek ajándékot – ismerteti a spanyol hagyományt Linda.

– Ahol kapnak, ott a Papá Noel hozza, de az igazi nagy ajándékozás január 6-án történik, amikor a Reyes Magos, a Háromkirályok jönnek – magyarázza. – Ilyenkor rendeznek is nagy felvonulásokat a legtöbb városban, Madridban például hatalmas karneváli hangulat van, az emberek beöltöznek a napkeleti bölcseknek, vagy mesefiguráknak. Valamikor kamionokról dobálják a beöltözött felnőttek és gyerekek a cukorkákat a nézelődőknek. Ez egy hatalmas nagy fesztivál.

A karácsonyfa-állítás az a spanyoloknál is megvan, de más díszek is megjelennek: Sok családnál van egy Betlehem felállítva az asztalon. Meglepetésként érte Lindát az is, amikor először járt Andalúziában, hogy a Jézuska motívuma is megvan, de nem ajándékozóként. – Ott is a Háromkirályok viszik az ajándékokat, de feldíszítik a házakat kis zászlókkal, amelyeken egy kis angyalka kinézetű gyerek van: a Jézuska – idézi fel Linda.

Egy bányász hozza az ajándékokat

– Én Baszkföldön laktam, San Sebastián városában, ahol egy külön ember hozza az ajándékokat: Olentzero. Ő állítólag egy bányász volt, aki 24-én adja az ajándékokat a gyerekeknek. Illetve mivel ott nincsen Mikulás, aki december 6-án hozná a virgácsot, a rossz gyerekeknek karácsonykor is ő hagy szenet, ha nem viselkedtek jól – meséli Linda.

Nincs szaloncukor és töltött káposzta, de Spanyolországban is vannak hagyományos ünnepi ételek. – Egy nagyon tipikus édességük a „turrón”, ami egy nagyon édes csoki és a „roscón de reyes”, ami egy kalács, amibe figurákat rejtenek és egy babszemet. A kalácsot fel szokták szeletelni, és hagyományosan akinek a figura jut, azt megkoronázzák, aki pedig a babszemet találja a falatjában, annak kell állnia a roscón költségét.

San Sebastiánban viszont van egy másik ünnep is ebben az időben, Santo Tomas ünnepe, amikor egy karácsony előtti vásárt tartanak december 21-én. Ekkor helyi különlegességeket lehet enni: „chistorrát”, ami egy nagyon zsíros kolbász, és kukoricatésztából készült lepényt.

Nem igazán vettem át spanyol szokásokat – mondja Linda – én magyar vagyok, de hiányzik persze három napon át tartó karnevál hangulata.

A spanyolok általában sokkal családcentrikusabbak, és többet vannak kint az emberek között – jegyzi meg a két kultúra közti különbséget Linda. – Nekünk magyaroknak a karácsony arról szól, hogy összegyűlünk a családdal, ekkor biztosan együtt vagyunk. A spanyolok viszont mindig együtt vannak, így nem éreztem, hogy ez náluk annyira meghitt dolog lenne, de lehet, hogy tévedek. Lelkes szemlélője voltam a többi ünnepnek is, de nem vettem át az ottani szokásokat.

Vallástalanodó ünnepek

Alapvetően a keresztény ünnepkörhöz kapcsolódik Svédországban is a karácsony, hasonlóak a sarokpontok, mint Magyarországon – meséli Bugnyár Zoltán, a HírTV svédországi tudósítója, aki a főváros közelében lakik – bár itt sikerült sokkal inkább „vallástalanítani” az ünnepet. Igyekeznek minden vallási jelképet elkerülni.

Advent első vasárnapját, mint a készülődés kezdetét megtartják, emellett Lucia (Luca) napját is megünneplik, amely főleg gyerekek számára különleges. Ekkor egy Luciát választanak a kislányok közül, akinek a fejére gyertyákból koszorút raknak. Az ünnepi időszak tovább tart Svédországban – mondja Zoltán – mert hagyományosan nem vízkeresztig, hanem január 13-ig, Szent Knut ünnepéig nyúlik.

Nagyon kevés a fény Svédországban, és minél északabbra megyünk, annál hosszabbak az éjszakák. Zoltán lakhelyén körülbelül háromtól reggel kilencig sötét van, ezért ott nagy hangsúly kerül a fényfüzérekre is, sokan világító csillagokat, gyertyákat helyeznek ki. – Mindenhol fényes, feldíszített házakat látni – meséli.

– Magyarországhoz hasonlóan itt is szentestén ünnepel együtt a szűk család és kapnak ajándékokat a gyerekek. Itt Tomte hozza az ajándékokat, aki egy manó. Szenteste 1960 óta minden évben leadja a közszolgálati tévé Donald Kacsa karácsonya című rajzfilmjét, ami nélkül a svédeknek nincs karácsony, a családok minden évben együtt nézik.

A hagyományos karácsonyi vacsorát Svédországban julbordnak nevezik, ami a svédekhez illően „svédasztalos”. Általában egész advent alatt elérhető éttermekben, akár 50 fogást is kiraknak, de ez az idei járvány miatt elmaradt. Ezeken az asztalokon dominálnak a halételek: pácolt hering mindenféle ízesítéssel – mustáros, hagymás, áfonyás, vagy füstölt. Más sült és füstölt hal is van, de jellemző még a fermentált lazac, a gravadlax is. Mindenféle virsli, kolbász, májkrém, céklasaláta is van – sorolja Zoltán – de régiónként változik, hogy mi is pontosan a karácsonyi specialitás. Fontos sütemény – amit az egész adventi időszakban lehet kapni – a sáfrányos lussekatt, illetve a mézeskalács.

– Mi inkább bejglit sütünk, persze a gyerekek az óvodában megünnepelték a Luciát, és szoktunk venni lussekattot, más években pedig elmegyünk adventban „julbord”-ra is, mert valamennyire hatással vannak ránk a svéd szokások is – meséli.

– Az idei karácsony nagyon más lesz, mint eddig. Idén először nem tudunk hazautazni az ünnepre a járvány miatt. Ráadásul itt majd nem lehet misére sem menni a gyülekezési szabályok miatt, így csak online kapcsolódhatunk be a karácsonyi szertartásokba – panaszolja Zoltán.