kiberbiztonság

2020.12.09. 18:00

Felkészítés a kiberbűnözés elleni harcra

A cégek felgyorsult digitális átállása kiberbiztonsági problémákat is okoz.

Pap Gyula

Forrás: Illusztráció/Shutterstock

A fejlett adathalászat-szűrők és tűzfalak széles körű elterjedésének köszönhetően ma már sok szervezetről elmondható, hogy hatékonyabb biztonsági védelemmel rendelkezik az informatikai infrastruktúrája felett. A Kaspersky legújabb felmérése szerint a kiberbiztonság az informatikai büdzsék általános csökkenése ellenére is beruházási prioritás maradt, tekintve, hogy a teljes informatikai költségvetésben elfoglalt részesedése a nőtt a kis- és középvállalkozások, és a nagyvállalatoknál is. A kiberbiztonsági lánc első sebezhetőségi pontját azonban továbbra is a dolgozók jelentik. Ők azok, akik az informatikai rendszerekbe való belépési pontot jelentik, és a kiberincidensek zöme még most is az emberi hiba számlájára írható. Ez olyannyira igaz, hogy a vállalatok közel nyolcvan százaléka számolt be olyan esetről az elmúlt 12 hónapra vonatkoztatva, amikor a dolgozóik véletlenül veszélybe sodorták a vállalati adatokat. Tekintettel arra, hogy egy biztonsági sérülés átlagos globális költsége már akár a 3,92 millió dollárt is elérheti, egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a dolgozók folyamatos kiberbiztonsági képzésével – mely a hozzáállásuk és a viselkedésük megváltozatására irányul – megvédhetik a vállalkozást és annak informatikai rendszereit.

Új módszerekkel

„A „szokványos” oktatási tartalmakkal ellentétben az automatizált biztonság-tudatossági platformunk, egy hatékony, számítógépes alapú interaktív képzés. Pontosan tudjuk, hogy a dolgozóknak mely készségeiket kell fejleszteniük a biztonságos viselkedés és a vállalat védelme érdekében. A témakörök és szintek szerint tagolt képzési anyag most már cseh, szlovák, magyar és román nyelven is elérhető.” – mondja el Tóth Árpád, a cég magyarországi igazgatója. A dolgozók kiberbiztonsági képzésével jelentősen csökkenthető az emberekhez köthető kiberbiztonsági incidensek száma egy szervezetnél. Ez különösen igaz annak fényében, hogy az informatikai kiberbiztonsági csapatok az idei év slágerének számító legnagyobb kiberbiztonsági kihívás, az ügyfeleket érő adathalász támadások miatt aggódnak a leginkább és a nagyvállatok fele esetében jelentette a legnagyobb aggályt.

A globális járványhelyzet még sürgetőbbé tette a digitalizációt a vállalkozások számára – mutat rá a Baker McKenzie ügyvédi iroda hét szektorból 300 cég bevonásával készült nemzetközi felmérése. A sikeres átalakulás fő akadálya az új rendszerek integrálásának technológiai és jogi nehézségei, az adatvédelmi és kiberbiztonsági kockázatok, valamint a megfelelő szakemberek hiánya. A digitalizáció a legtöbb iparágban szinte megkerülhetetlen, amit a járványhelyzet még inkább felerősített. A kutatásban megkérdezett cégek mindössze 12 százaléka nem mérlegeli rövid távon a digitális átállás lehetőségét. A felmérésben résztvevők több mint 60 százaléka már megkezdte a technológiai átalakulást, az eddig kivárók többségét pedig a koronavírus-járvány kényszeríti, hogy mielőbb nekikezdjenek a folyamatnak. A digitalizációban ugyanakkor még bőven van üzleti lehetőség, mivel az átállás célja eddig elsősorban a korábbi hatékonyság fenntartása és növelése volt, és kevésbé a folyamattal járó új pénzügyi lehetőségek kihasználása.

Három akadály

A digitális átállás ugyanakkor nem mindig sikertörténet, és a felmérés alapján jellemzően három fő akadályba ütközhet. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a régi működést sok esetben bonyolult összeegyeztetni az új, elektronikus rendszerrel. Továbbá, a technológiákat biztosító szolgáltatók rendszerint nem is kommunikálják világosan a cégek felé a fejlesztésből származó előnyöket és a benne rejlő üzleti lehetőségeket. A harmadik leggyakoribb probléma pedig a korszakváltáshoz szükséges szakértők hiánya a vállalatnál, amit még sürgetőbbé tesz, hogy számos cég a digitalizáció felgyorsításával kívánja magához csábítani és megtartani a tehetséges munkaerőt. A technológiai váltás gyorsasága eltérően alakult az egyes ágazatokban. A válaszokból megállapítható, hogy a világjárvány a pénzügyi szektorban okozta a leggyorsabb változást. A technológia, média és telekommunikáció (TMT) területén működő vállalatok szintén hatékonyan tudtak alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Ezzel szemben ritkábban mutattak előrelépést azok az iparágak, amelyek az átlagnál szigorúbban szabályozott jogi környezetben működnek, komolyabb infrastruktúrát igényelnek, vagy ahol bonyolultabb az ellátási lánc – ilyen például az energetika, a bányászat és az építőipar, de hagyományosan az egészségügy is jelentős nehézségekbe ütközött a szabályozott jogi környezet miatt. A technológiaváltás gyorsaságára jellemző példa, hogy blockchain technológiát a 2017-es 4 százalékhoz képest 2020-ban már a megkérdezett cégek 42 százaléka használja – leginkább a TMT és az ipari, gyártó és szállítmányozási szektorokban – az ellátási lánccal kapcsolatos feladatok ellátására. „Az adatvédelem és kiberbiztonság által előmozdított digitalizáció fokozott ütemben gyorsul Magyarországon is – mondta dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie adatvédelmi csoportvezetője – Ahhoz, hogy a folyamat hatékonyan megvalósulhasson, a cégeknek érdemes meghatározniuk a digitális átállásuk legfőbb céljait, fel kell térképezniük az átálláshoz szükséges legfontosabb kritériumokat, valamint a folyamatosan változó jogi környezetet, amelyek lehetővé teszik a biztonságos digitális működést és új megoldásokat nyújthatnak a pandémia alatt és után.”

A digitalizáció kulcsa

A felmérés szerint a digitalizáció kulcsa, hogy a vállalat tárolt adatai biztonságban legyenek, és ahhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá. A válaszadók 42 százaléka a digitális átállás három legfőbb kritériuma között említi a kiberbiztonságot. Megítélésük szerint a cégüknek szüksége is lenne fejlesztésre ezen a területen a folyamat felgyorsítása érdekében. Ennek megfelelően ötből négy megkérdezett vállalkozás jelentős kiberbiztonsági beruházásokat hajt végre.

A felhőszolgáltatások a társaságok számára továbbra is, és egyre jelentősebb mértékben a működés szempontjából elengedhetetlen technológiák közé tartoznak.Ezen belül is terjedőben van a privát felhőszolgáltatás a nyilvános felhőszolgáltatással szemben – a megkérdezett cégek négyötöde privát vagy a kettőt ötvöző hibrid szolgáltatást használ. A kis- és középvállalkozások több mint fele privát felhőszolgáltatást vesz igénybe, a nagyobb vállalatoknak pedig 44 százaléka hibrid megoldást választ, míg 33 százaléka privát felhőszolgáltatást. Ezek a számok is azt jelzik, hogy a vállalatok egyre inkább foglalkoznak az adatbiztonsági és katasztrófaelhárítási kérdésekkel, amit felerősít a járványhelyzet alatt terjedő távmunka és home office. A megkérdezett vállalkozások legnagyobb arányban a rugalmasságot és a hatékonyabb ügyfélkommunikációt jelölték meg a digitalizáció legfőbb előnyének, az átállással járó költségcsökkenést pedig mindössze 13 százalékuk tartotta a legfontosabbnak hozadéknak. A járványügyi helyzet elsősorban a fogyasztóknak értékesítő (B2C) vállalatoktól igényel jelentősebb agilitást – számukra kiemelten fontos, hogy elektronikus csatornákon is elérjék a közönségüket – jelzi a kutatás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában