Szent Erzsébet, Sárospatak szentje

November 19-én ünnepeljük Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) II. András király lányának az emléknapját, halálának évfordulója után két nappal. Megyénk számára azonban születési helye, Sárospatak miatt fontos. Itt hozta létre az egykori forradalmár Kuklay Antal atya a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjteményt. Az idős pap behatóan tanulmányozta mindazokat a forrásokat, amelyek Erzsébet szülőhelyére és életeseményeire utalnak.

– Sokáig kétféle nézet tartotta magát Szent Erzsébet szülőhelyével kapcsolatban. Az egyik felfogás szerint Sárospatakon, a másik szerint Pozsonyban született – szögezte le Kuklay Antal atya. – Az utóbbi feltevés abból indult ki, hogy a magyar küldöttség Pozsonyban adta át az újszülött Erzsébetet a német lovagoknak. Holott az édesanyja Merániai Gertrúd Veszprémben élt, mert az volt a magyar királynék birtoka.

Patakon keresztelték

A régészet átírta az Árpád-házi uralkodóné életútját.

– A Szalkai-kódexben olvasható, hogy Mátyás korában Szent Erzsébet ünnepe piros betűs nap volt. Sárospataki származását 1964-ben egy fontos régészeti lelet, a sárospataki rotunda feltárt romjai is alátámasztották, amely Erzsébet keresztelőkápolnája volt. Ma már a legújabb német nyelvű katolikus lexikon szintén Sárospatakot jelöli meg a szent születési helyéül. Teszi ezt annak ellenére, hogy Németországban még mindig Türingiai Szent Erzsébet néven tisztelik. Franciaországban azonban Magyarországi Szent Erzsébet néven. Ugyanis a szenteket születési helyük alapján szokták elnevezni. Régészeti kutatások bizonyították azt is, hogy Wartburg várának építését, amelyet korábban Erzsébet élőhelyeként ismertek, csak első gyermekének, Hermann hercegnek a megszületése idején fejezték be. Fiatalkori éveit valójában Eisenach városában töltötte, második férjével IV. Lajos türingiai tartomány­gróffal szerelmi házasságban – magyarázta a pap.

Szüzességet fogadott

A ferences hagyomány szintén Sárospatakot jelöli meg Szent Erzsébet születési helyeként.

– Erzsébet, Lajos halála után 1227-ben özvegyként szüzességi fogadalmat tett és belépett Assisi Szent Ferenc harmadrendjébe. Ezt haláláig megtartotta annak ellenére, hogy II. Frigyes császár szerette volna feleségül venni. Korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklő­övet is hordott. Több forrás beszámol róla, hogy özvegyi járandóságának a felét odaadta a szegényeknek lábmosás és kenyérosztás kíséretében. Majd a koldusok közé ült és együtt énekelt velük. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére. Második gyermeke születése után hálából kórházat alapított. Lelki atyjának Marburgi Konrádot javasolta a pápa. Konrád atya a helyi ferences rendtartomány főnöke és igen szigorú ember volt, de komoly szerepet játszott Erzsébet lelki életében az utolsó években – tudatta Kuklay Antal atya.

Legendás rózsacsoda

A leghitelesebb beszámolók rendtársaitól származnak.

– Szent Erzsébet halála után a pápai bizottság kétszer is meghallgatta az úgynevezett szolgáló lányokat, akik az apácává lett királylány rendi testvérei voltak, és utolsó éveiben ápolták őt. Halála után négy évvel 1235-ben avatták szentté. Ennek nyomán elkezdődtek az életrajz­írások és a legendaképződés is. Az egyik itáliai legendában maradt fenn róla a jól ismert rózsacsoda. A történet szerint egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, de közben sógorával, Türingiai Henrikkel találkozott. Mivel tartott tőle, hogy eltiltják a jótékonykodástól, ezért azt válaszolta, hogy rózsákat visz, és a kenyerek menten ró­zsákká változtak. Innen ered, hogy Erzsébetet mindenhol rózsákkal ábrázolják – ismertette a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény alapítója.

(A borítóképen: Kuklay Antal: Szent Erzsébet özvegyi járandóságának a felét odaadta a szegényeknek)