Meghatározó a szülői példa

Juhász Zsófia család- és párkapcsolati terapeuta és tréner beszélt a fiatalok és szüleik italozása közötti összefüggésről.

Függő családban függő

Mint mondta, nem elég hozzáállásról beszélni, sokkal inkább érzelmi viszonyról van szó: függ-e az alkoholtól a szülő, vagy sem.

– Ha a szülő nem alkoholista, a fogyasztási szokásai éppoly ártalmatlan mintaként szolgálnak, mint bármely más hétköznapi szokás. Ha bármely szülő alkoholfüggő, akkor az egész család érintetté válik. A függő családjában – és tágabb környezetében – kényszerítő erővel jelennek meg adott szerepek, melyeknek szinte lehetetlen ellenállni. A tagok észre sem veszik, és már „a Szer rendezésében játszanak az élet színpadán”. A családtagok, így a gyermekek viselkedését magával a szerrel, valamint a függő személlyel kapcsolatos vélekedések kezdik szervezni, ami lehetetlenné teszi a hatékony problémamegoldást. Fontos tisztázni, alkoholista családban felnőni leggyakrabban traumatikus élmények sorozatát jelenti, ahol sokszor a túlélés a cél érzelmi értelemben – magyarázta a szakértő.

Családi minták

– A születési családunkban tapasztalt mintáinkat önkéntelenül, belső program által vezérelve követjük, ezek jelentik életvitelünk alapjait, ezekre épül felnőttkori identitásunk jelentős része. Ezekből képezzük sémáinkat, belső vezérlő elveinket az élet minden területére vonatkozóan. A mintázatok mélyen belénk ivódnak, lehetnek hasznosak, de kifejezetten diszfunkcionálisak is – tette hozzá. – Gyermekünk fogantatásának pillanatától, születésétől kezdve mintául szolgálunk számára szülőként. Minden, amit teszünk, mondunk, érzünk, még a ki nem mondott szó is érzékelhető számára, és önkéntelenül mintái közé építi azokat. Ez automatikus folyamat, mely mindenképp végbemegy. A szülő számára felnőttként nyitva áll a lehetőség, hogy megfigyelje önmagát abból a szempontból, hogy milyen mintát ad tovább a gyermekeinek. Ha észleli, hogy valamely szokása vagy kapcsolata a szülőtársával vagy más családtagokkal nem képez hiteles, hasznos mintát a gyermekben, módjában áll változtatni. Ez tudatos átalakító munka, mely erőbefektetést igényel – emelte ki Juhász Zsófia.

Kitől tanulta ezt?!

Katalin kétgyermekes anyukaként úgy gondolja, hogy fontos a szülői példa, főleg kicsi korban, mert azok a dolgok rögzülnek igazán.

– Utána jönnek a barátok, ahol meg akar majd felelni, és az is hozzá fog tenni a személyiségéhez. Szóval szerintem mielőbb jó példát kell mutatni, hogy azt ne tudják megingatni annyira. A nagyobb lányom alapvető illemszabályokban, a másokkal való beszédben, elfogadásban teljes mértékben olyan, mint én és az édesapja. Viszont ha az itthoni dolgokat nézzük: hiába nem lát tőlem olyat, hogy például a zoknimat bevágom az ajtó mögé vagy nem viszem ki a tálcámat, ő mégis megteszi ezeket. Ez számomra rendkívül bosszantó és érthetetlen, mivel egyáltalán nem ezt látja tőlem. Amire viszont mindig igyekszem figyelni, hogy nem kérek olyat, amit én magam sem csinálok meg. Ez nem bonyolult – mesélte az anyuka.