Ritka madarak hálóban

Minden évben októberben rendezik meg az Európai Madármegfigyelő Napokat. A nemzetközi programon idén 30 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztünk hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt. Magyarországon 469 851 madarat figyelt meg 3016 személy, ebből a legtöbb seregély, daru és nyári lúd volt. Az MME Bükki Helyi Csoportja fontosnak tartja, hogy kivegye a részét a madarakról szerezhető tudományos információgyűjtésből, amelynek része a megfigyelés mellett a gyűrűzés is. Legutóbb a Múzeumok Őszi Fesztiváljának újmassai helyszínén, a Fazola-kohó előtti füves területen.

Tudományos kutatás

– A madarak megjelölésével sok mindent meg tudunk állapítani. Például, hogy védett madárról van-e szó, vagy a korát, a nemét és a vonulási útját is. Az így szerzett adatokat rögzítjük egy adatbázisban – mondta Somoskői Péter, az MME Bükki Helyi Csoportjának alelnöke. – Miskolchoz legközelebb, Szalonna községben van gyűrűzőtáborunk több mint 33 éve. Sztenderd hálóállást használunk itt, ami azt jelenti, hogy egyforma hálómennyiséggel dolgozunk. Ez azért fontos, mert a kutatásnak az egyik alapfeltétele, hogy az eredmények egyformák legyenek és ezeket össze lehessen hasonlítani. Ennek segítségével több évre visszamenőleg meg lehet számolni az egyes fajokat akár az időjárás függvényében is. A gyűrűzéstől az állatok nem sérülnek és biztonságosan vissza tudjuk engedni őket utána a természetbe.

Ötszáz pár fészkel

A látványgyűrűzéseknek inkább az ismeretterjesztés a célja, mint a tudományos kutatás.

– Szeretnénk a madarak világát közelebb hozni az emberekhez. Emellett élményt adni azzal, hogy a kézben tartott madarakat közelről meg lehet figyelni, a szedőink kezében. A Fazola-kohónál több szempontból szerencsénk volt. Az öt nappal korábban beetetett helyszínen fogtunk egy olyan széncinegét, amelyet tavaly mi gyűrűztünk, illetve fehérhátú fakopáncsot is. Ez a harkályfaj a Bükkben is költ, de nagyon ritka. Ragaszkodik a korhadó fákkal elegyes erdőkhöz, és nagyjából ötszáz pár van belőle az egész országban. 1951-től számítva 26 fehérhátú fakopáncsot gyűrűztek, és valószínűleg az általunk fogott a huszonhetedik. Távcsővel már volt szerencsém megfigyelni hasonló madarat, de kézben még soha nem tartottam. Ezenkívül vörösbegyet, ökörszemet és barátcinegét fogtunk még. Ez utóbbi azért érdekes, mert ez csak a harmadik a gyakorisági sorban a cinegék között, bár kevésbé kóborol, mint a többiek – tájékoztatott a szakember.

Dobogós megfigyelés

A Bükki Helyi Csoport programjaival a környezettudatos szemléletet szeretné erősíteni.

– Szeretnénk elérni, hogy mindenki madárbarát legyen. Az Európai Madármegfigyelő Napokon is ilyen okból vettünk részt. Öt helyszínt állítottunk föl, és a nagyobb gyakorlattal rendelkező madarászaink túrákat szerveztek. Ez egy mennyiségi verseny, idén két kategóriában, a résztvevők és a helyszínek számában is dobogósok voltunk. Sok embert sikerült mozgósítanunk, illetve jó helyzetben vagyunk, mert sok madár jár hozzánk telelni mint vendég – tudatta a madarász.

(A borítóképen: A Múzeumok Őszi Fesztiválján is sokakat vonzott a madárgyűrűzés)