Szüret

2020.10.10. 20:00

Kevesebb, de kiváló bor lesz idén

A Tokaji Borvidéken kiváló minőségűnek várják a 2020-as évjáratot, a Bükki Borvidéken vegyesebb a kép.

Méhes László

Vágási Pál a nagymamája kertjében már elkezdte a szüretet

Fotó: Bujdos Tibor

A borok piacán különleges évjáratot hoz a 2020-as év. Nem föltétlenül azért, mert a szőlő minősége meghaladná a sokéves átlagot, hanem mert ez lesz az az év, amikor – kis túlzással élve – a koronavírus-járvány szabályozta a leszüretelt mennyiséget. Számos gazdálkodó élt ugyanis tavasszal a szőlőpiaci túlkínálat és a pincékben tárolt bormennyiség további gyarapodásának elkerülése érdekében meghirdetett támogatással, amelyet 9 milliárd forintos kerettel hirdetett meg az agrártárca. A Tokaji borvidéken 729 hektáron semmisítették meg a boralapanyagot, ennél is nagyobb arányban tartottak zöldszüretet a Bükki borvidéken.

Az őszi szüretre így kevesebb szőlő maradt megyénk termőterületein. A termés minősége viszont jobbnak ígérkezik az átlagosnál, ami bor tekintetében kiegyensúlyozott évjáratot vetít előre.

A szüreti jelentések a következő hónapra készülnek el, így egyelőre nem tudni, milyen mennyiség termett idén a Bükki borvidéken. Két héten belül azonban a késői fajták, a cabernet és az olaszrizling is a pincékbe kerül.

10-15 százalékos emelkedés

– A fiatal ültetvényeken jó termés volt mind súlyban, mind cukortartalomban, az idősebb ültetvényeken viszont gyenge közepes termést takarítottak be a gazdálkodók. A tavaszi hideghullám a korábban fakadó fajtákat vetette vissza, majd a hónapokon át elhúzódó aszály akadályozta a fejlődést – tudtuk meg Dósa Sándor hegyközségi elnöktől. Mint mondta: a szőlő felvásárlási árában idén 10-15 százalékos emelkedést tapasztaltak, ám még ez sem követi a ráfordított költségek emelkedését.

Dósa Sándor hegyközségi elnöktől megtudtuk, a tavalyi évhez képest így veszteséget könyvelhet el, aki nem tudott nagyon jó termést produkálni. Viszont azok, akik nem terhelték túl a tőkéket, minőségi szőlőt takaríthattak be. Saját tapasztalata szerint az olaszrizling 21, a cabernet és a kékfrankos mustfoka pedig 20 fok körül alakul.

A Bükki borvidéken megtermelt szőlő jelentős része, a becslések szerint 80 százaléka nem marad a területen. Legnagyobb vevőik az Egri borvidéken működő feldolgozók és a Törley Pezsgőpincészet. A felvásárlók a 17,1 fokot elérő fehér szőlőért idén 85-90 forintot, a kék szőlőért 90-100 forintot kínáltak.

Az alacsony szőlőárakat a termelők Dósa Sándor szerint korszerű, jól gépesíthető ültetvények és népszerű szőlőfajták telepítésével kompenzálhatnák. A 2020–21-es borpiaci évre beadott szerkezetváltási támogatás iránt azonban csupán két érdeklődő akadt: az egyik ő volt, a másik egy Miskolc környéki gazdálkodó.

– A hegyközségi tagok száma 1000-1200 körül alakul, de a számuk folyamatosan csökken. A fiatalokra ezen a vidéken nem jellemző, hogy átvennék az ültetvényt az idősektől. Ahhoz pedig, hogy ismét keresett legyen a bükki bor, 1-2 nagyüzem vagy 30-40 kisebb pincészet megtelepedésére lenne szükség – állítja Dósa Sándor. – A borvidéknek nagy előnye, hogy a melegedő klíma ellenére normális alkoholfokkal és jó savval rendelkező, gyümölcsös, friss, üde borokat lehet itt készíteni, amire a jövőben is igény mutatkozik. A kérdés csak az – fogalmazza meg –, hogy a marketingben és piacszerzésben hogyan tudjuk majd a bükki bor fogalmát érvényesíteni.

Tokaj-Hegyalján a korai szüretelésű fajták szedésével már végeztek, de javában tart a száraz borok alapjául szolgáló furmint és a hárslevelű szüretelése – tudatta a tokaji hegyközség elnöke, Molnár Péter, aki egy jó minőségű, kiegyensúlyozott borokat adó évjáratra számít. A szőlő mennyisége idén kevesebb lett a borvidéken, ezért az elmúlt héten is tapasztaltak némi áremelkedést a felvásárlók részéről.

Ültetvényeket zártak ki

– A távlati cél természetesen az, hogy minél többet kapjon a termelő, de nagyban függ a befektetett munka megtérülése attól, hogy mennyire korszerű az ültetvény, és milyen önköltséggel lehet előállítani a boralapanyagot – mondta.

A Tokaji borvidék hagyományosan legnagyobb szőlőfelvásárlója, az állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. idén közel 50 ezer mázsa, elsősorban furmint és sárga muskotály szőlő felvásárlását tervezi.

– A muskotályszüret már lezajlott szeptember utolsó hetében. Jó minőségű a termés, viszont a mennyiség kevesebb lett a vártnál, aminek egyik oka a zöldszüret, valamint a csapadékos időjárás miatti gombás szőlőbetegségek megjelenése, ami miatt ültetvényeket zártunk ki a felvásárlásból – tájékoztatott Goreczky Gergely, a társaság vezérigazgatója.

500 hektár, 1700 parcella

A furmintfelvásárlás október 15-én kezdődik a Grand Tokajnál. A szüretre több mint 700 szerződéssel rendelkező termelő már bejelentkezett, így közel 500 hektárról, 1700 parcelláról vásárolnak fel szőlőt. A Covid-járványra tekintettel szigorították a biztonsági és higiéniai intézkedéseket: csak maszkban, kézfertőtlenítés után, és csak a szőlőt hozó termelő léphet be a tolcsvai telephelyükre.

– A felvásárlási árak idén kissé csökkentek 2019-hez képest – utal a vezérigazgató a megváltozott piaci viszonyokra és a borfogyasztás visszaesésére. A Grand Tokaj így 20 mustfokig 90 forintot, a fölött 130 forintot fizet a szőlő kilójáért. Az aszúszem ára a tavalyi szinten maradt: az első osztályú kilogrammjáért 2500, a másod­osztályúért 2000 forintot kap a szerződött termelő.

– A szőlőfelvásárlás fedezete rendelkezésünkre áll, az előző évekhez hasonlóan december 15-ig minden termelőt kifizetünk – egyértelműsíti Goreczky Gergely, aki bár az átlagosnál kevesebb, de kiváló minőségű borra számít a 2020-as évjáratból.

(A borítóképen: Vágási Pál már elkezdte a szüretet)

Kapcsolódó cikk:

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában