Derűre ború, ha hűvösre fordul az idő

Azon túl, hogy az időjárás-változás fizikai állapotunkat befolyásolja, lelkünket is megterheli. Ősszel, amikor a napfény mennyisége lecsökken, sokunk hangulata is borússá válhat. Ilyenkor produkálhat tüneteket a szezonális hangulatzavar, amelyhez alacsony energiaszint és megnövekedett alvás­igény társul.

Fény hiányában szervezetünk kevés szerotonin nevezetű hormont termel, ami a jó közérzetünkért felelős. Egy argentin kutatás is alátámasztja ezt az összefüggést. A felmérés alapján az éjszakai műszakban dolgozók esetében alacsonyabb a szerotonin hormonszint, mint azoknál, akik normális nappali rendben végzik munkájukat. A szerotoninszintet többféleképpen is növelhetjük, mint például fizikai aktivitással, élvezzük a napos órákat a szabadban, továbbá a hormon növelésének érdekében szedhetünk B5, B6 vitaminokat is.

Különböző személyiségjegyek, eltérő hatás

– Az időjárás, a napsütés mennyisége tudományosan megalapozva is hat ránk, a kedvünkre, egész szervezetünkre és az egészségünkre is – kezdte gondolatait Kovács Ágnes, klinikai szakpszichológus. – Különböző habitussal, személyiségjegyekkel bírunk, ami befolyásolja azt, hogyan alkalmazkodunk az időjárás és az évszakok váltakozásaihoz. A Nap, a fény, a világos ellenállóbbá tesz, megküzdési módjainkat kedvezőbben aktivizálja. Szervezetünkben a melatonin-kiválasztás az évszakok szerinti fényviszonyokhoz alkalmazkodik, napsütés hiányának a hatására több kezd el termelődni, hatására az alvási ritmus az alvás felé tolódik – erősítette meg.

Az elmúlás időszaka

– Az, hogy beköszönt a rossz idő, az élet körforgásának a része. A természetben az ősz az elmúlás időszaka, számunkra is a betakarítási munkálatokat, a számvetést, az elengedést hozza magával, ami által felkészülünk egy passzívabb téli létformára. Szükséges ez a pihenés ahhoz, hogy a természet és a lélek egyensúlya is helyreálljon, felkészüljön, erőt gyűjtsön a tavaszi megújuláshoz. Életkori sajátossággal összefüggő tünet a szezonális depresszió, ami jellemzően ciklikusan, és inkább az ősz végi hónapokban jelentkezhet a kor előrehaladtával. Rossz hangulat, kevesebb energia, fáradékonyság, befelé fordulás, érdektelenség, döntési nehézségek, súlygyarapodás tünetei hívhatják fel erre a figyelmet. A tünetek kordában tartása a leghatékonyabb ellenszer, azonban komolyabb esetben szakszerű segítségért kell fordulni – javasolta Kovács Ágnes.

– A fény terápiás hatásának kihasználásához elég lehet pár dologra odafigyelni az otthonunkban, ami már a rossz hangulat megelőzésben is segíthet. Az ablakokon hagyjuk beáramlani a fényt, ne sötétítsünk, a hideg estéken ebben segíthet olyan hangulati elem, mint a gyertya, a kandalló. A szellőztetés, az ablakon beáramló friss levegő arra is jó lehet, hogy a természetbe csábítson. Fontos még jobban odafigyelni a mozgás, a társaság, az egészséges táplálkozás előnyeire. És mivel nem véletlen, hogy a természet is ezt teszi, hagyjunk és kerítsünk módot magunknak az elegendő pihenésre – tanácsolta a szakértő.

Sok idő a friss levegőn

Adrienn két gyermek édesanyjaként igyekszik minél több időt a szabadban tölteni a csemetékkel.

– Amikor csak tehetjük, nagyokat sétálunk, színes faleveleket és gesztenyét gyűjtünk. Egyikük iskolába, másikuk óvodába jár. A reggeli ébresztgetéssel meggyűlik a bajom, nehezebben veszik rá magukat a készülődésre. Ezen nem is csodálkozom, számomra sem egyszerű kibújni a meleg takaró alól. Fáradékonyabb, lehangoltabb vagyok, ha napokig szürke, borús az időjárás. Ilyenkor nem szívesen teszem ki a lábam otthonról, de nyilván ez nem választás kérdése. Talán a depresszióra hajlamos embereket, azokat, akik egyedül töltik mindennapjaikat, őket jelentősen megviselheti az őszi ború, látok összefüggést a tényezők között – állapította meg Adrienn. – Amit a korai sötétedés javára írnék, az, hogy hamarabb be lehet kapcsolni a hangulatfényeket, meggyújtani egy illatgyertyát, amivel kellemes közeget teremthetünk, lelkünknek is jó érzés – fogalmazta meg véleményét az anyuka.

Az éltető napfény nélkül

Nikolett és családja hat éve élnek Norvégia északi részén. Náluk a hideg idő, a napfénymentes időszak megszokott, mindennapjaik részévé vált, nem befolyásolva különösebben lelkiállapotukat. – Nem vagyok egy szorongó típus, így az őszi, téli depresszió sem jellemző rám. Az, hogy több hónapon keresztül nem látjuk a napfényt, nem érezzük a melegét, kezdetben különleges élménynek számított. A sarki fény pótolta és felülmúlta a hiányt. Itt kevesebb az inger, fjordok és hegycsúcsok vannak plázák, bevásárlóközpontok helyett. A természet közelségének is köszönhető, hogy kiegyensúlyozottabbak az emberek, kisebb a depresszió kialakulására való hajlam, hiába a fénynélküliség. A gyerekek is jól viselik a hosszan tartó hideget, a sötét időszakot, amit általában az otthoniak látogatása szakít meg. Azt tapasztaltam, hogy a szociális ingerek, esetleg a környezetváltozás rendkívül ki tud minket zökkenteni. Jellemző, hogy az itt élők a téli időszakban veszik ki a szabadságukat, és utaznak délre. Ami kicsit is megvisel, az a havazás. Általában már szeptember közepe után leesik az első hó, és ha az leesik, itt is marad. Nem olvad el olyan könnyen, mint odahaza. Míg a gyerekek élvezik, én egy idő után már próbálok tudomást sem venni a fehér lepelről – mesélte tapasztalatait Nikolett.

Az időjárás nem akadály

Gyula aktív sportolóként nem érzi különösebben az évszakokból adódó változásokat, ami a fizikai tevékenységekhez való hozzáállását illeti.

– Alaphelyzetben a hidegebbre forduló időjárás következménye az én esetemben az, hogy a kinti kerékpározást felváltja a görgőzés, illetve a futás. Egyébként nem befolyásol a hűvös idő, sőt kifejezetten szeretem az őszi erdőt, a színes környezetet. Hóesés után a futás pedig egyenesen élvezetes a talpunk alatt ropogó hó miatt, a puha talajon suhanás különleges élményt biztosít. Azért érdemes társaságban művelni a sportot, átsegít a mélypontokon, és motivál további célok kitűzésére. Az sem tragédia, ha egyedül vágunk neki, mert például a Csanyikban hétvégén biztosan találkozunk több futótárssal, kutyasétáltatóval. A versenyeket általában a legcudarabb időjárási körülmények között is megrendezik, és ha az ember felkészült rá, el is indul. Ezért aztán én sem hagytam még ki időjárásból fakadó motiválatlanság miatt olyan versenyt, amelyet beterveztem – mesélte Gyula.

Lelki békében a mentális egészségért

A rövid ideig tartó rossz köz­érzet, szomorúság nem összekeverendő az orvosi értelemben vett depresszióval, amely kezelés hiányában az élet minden területére negatív hatással lehet, súlyos következményekkel járhat.

Az október 10-én tartandó lelki egészség világnap célja, hogy a mentális problémákra is felhívja a figyelmet, valamint az ehhez kapcsolódó társadalmi előítéleteket is megszüntesse. Ugyanis a mentális betegségek a mai, modern társadalom egyik legnagyobb problémája. Depresszióban világszinten közel 300 millió ember szenved, a betegeknek jelentős része nem fordul szakemberhez segítségért, mivel úgy gondolja, csak a mindennapi élet okozta gondoknak tudható be az állapot. A társadalmi megítélés pedig nem könnyíti meg az érintettek helyzetét. A depressziót sokan inkább gyengeségnek, jellemhibának tartják. Továbbá azt gondolják, hogy egyszerűen túl lehet rajta lenni, csak össze kell magát szednie az érintettnek. Azonban a kezeletlen betegség rendkívül veszélyes lehet, nemcsak a beteg, hanem családja, hozzátartozói számára is. Kihat a munkavégzés minőségére, a függőség kialakulásának esélyére, az öngyilkosság elkövetésének kockázatára. Az állapot akkor tekinthető kórosnak, ha az aktivitás csökkenése, az érzelmi élet zavara két hétnél tovább áll fent javulás nélkül. Az orvostudomány a depressziónak több fajtáját különíti el, legelterjedtebb a major depresszió, amely esetén két depressziós időszak között hónapokig, évekig normális életet élhet a beteg, olvasható a témával kapcsolatban.