Ivartalanítással sikerülhet

Idén lesz húsz éve, hogy megalakult a Miskolci Állatsegítő Alapítvány, 2000 szeptemberében száradt meg a végzésen a pecsét és az első jótékonysági bált novemberre már meg is szervezték.

Merjünk nagyot álmodni

– Nagyszabású álmaink voltak és az idő végül minket igazolt – kezdte Kisfalvi Nyina, az alapítvány elnöke. – A MÁSA életében azért volt egy kikerülhetetlen negatív esemény is, amikor nyolcéves munkánk eredménye egy földcsuszamlás következtében a semmivel vált egyenlővé a Pingyomtetőn. Bármennyire tragikusan fogtuk fel akkor, az is valamilyen célt szolgált, hiszen ott soha nem rendelkeztünk olyan adottságokkal, mint amilyen a Sajószigeti úti menhelyünk. Szerencsénkre nagyon sokan sajátjuknak érzik, mivel az új menhely, az adó 1%-án kívül, közadakozásból is épült.

Nálunk is sok a kóbor állat

Kóbor állatok tekintetében az északi régió, így megyénk is nagyon rosszul áll, hiszen sok a kóbor kutya.

– Mivel a menhelyeken, amelyekből nincs is sok, és szinte állandó telt házzal működnek – hiszen itt nincs altatás, ezért férőhelyek csak örökbeadással keletkeznek – nagyon fontos rávilágítani az ivartalanítás fontosságára – hangsúlyozta a MÁSA elnöke. – Az emberek fejében általában él egy kép arról, hogy milyen cukik a kiskutyák, ezért a menhelyekről is kölyökkutyákat szeretnének hazavinni. Abba azonban senki sem gondol bele, hogy amikor egy vemhes kóbor kutya az erdőben vagy a lakókörnyezet szélén próbálja meg a kicsinyeit felnevelni, akkor azoknak az egyedeknek a túlélése nem biztos.

Kisfalvi Nyina hozzátette, hogy ezek a kölykök ráadásul az állandó bujkálás miatt félős kutyákká is válhatnak, akiket nem lehet vagy nagyon nehéz örökbe adni. Arról már nem beszélve, hogy azzal sem számol senki, hogy azok a kölykök, akik bekerülnek egy menhelyre, a parvovírus jelenléte miatt halálosan megbetegedhetnek a védőoltások ellenére is. A megbetegedett kiskutyák 70 %-át elveszítik a leggondosabb kezelés mellet is.

Nemkívánatos szaporulat

– Rendkívül fontos, hogy ne legyen nemkívánatos szaporulat – hívta fel a figyelmet a szakember. – Sok hobbiállattartó – és itt nem a tenyésztőkről beszélünk – még mindig úgy gondolkozik, hogy egyszer legyen vemhes a kutyája, legyenek kicsinyei. Mindig felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez nem biztos, hogy jó gondolat – az anyaállat egészsége szempontjából is célszerűbb lenne az ivartalanítás –, ráadásul az is fontos kérdés, hogyan lesz gazdájuk a kicsiknek. Ilyenkor azt a választ kapjuk, hogy már megvannak a gazdák és az a jobbik eset, ha tényleg minden kiskutyát elvisznek a potenciális gazdik.

Kisfalvi Nyinától megtudtuk, mégis többször találkoznak azzal, hogy visszalép a lehetséges gazdák egy része. Ennek köszönhetően, amikor nagy nehezen olyan örökbefogadót sikerül találniuk az anyakutya gazdáinak, aki úgy érzi, hogy szívességet tesz azzal, hogy az adott kutyát befogadja, akkor mondhatni borítékolható, hogy nem egy felelősségteljes, valódi szerető gazdára lel a kutya és gondtalan, boldog élete lesz.

Ivartalanítás, ivartalanítás

A MÁSA elnöke nem győzte hangsúlyozni, hogy amennyiben szeretnénk évekkel meghosszabbítani a kutyánk vagy a macskánk életét, akkor ivartalaníttatni kell, hiszen ezzel minimálisra csökkenthetjük az ivarszervek daganatos betegségeinek kockázatát.

– Emlékszem, hogy annak idején rengetegen voltak a mikrochip bevezetése ellen, és azóta sokan rájöttek, hogy milyen nagy haszna van, hiszen az elkóborolt állatot a chip leolvasása után már néhány órával később visszakaphatja a gazdája. – Rendkívüli módon hiszek a gyermekek oktatásában, a szemléletformálásban, nem csak az állatok, hanem az egész társadalom szintjén. Hiszek abban, hogy az ivartalanítás fontosságára és hasznosságára éppen olyan hamar ráébrednek az emberek, mint ahogyan már a mikrochip szükségességét is látják. Amennyiben a nemkívánatos szaporulat száma csökkenne, akkor elérhetnénk, hogy valóban csak a bajba jutott kutyák kerüljenek a menhelyekre és ezzel a menhelyek leterheltsége is csökkenne.

Kapcsolódó cikkek: