Három hetet nyert a bolygónk

1970-ben még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát. A Global Footprint Network elemzése szerint az emberiség ökológiai lábnyoma idén január 1. és augusztus 22. között 9,3 százalékkal lesz kisebb, mint tavaly volt ugyanebben az időszakban. A közép- és kelet-európai országok ökológiai lábnyoma azonban többé-kevésbé változatlan maradt 2019-hez képest, Magyarország egészen pontosan június 14-én érte el a túlfogyasztás napját. A helyzet azonban még így is aggasztó, hiszen jelenleg 1,6 Földre lenne szükség, hogy kiszolgálják az igényeinket az egy év alatt megújuló erőforrások.

A járvány következménye

A WWF közleménye szerint az emberiség ökológiai lábnyomának zsugorodása a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye. Ugyanis a lelassuló életvitel azt is eredményezte, hogy csökkent a károsanyag-kibocsátásunk, hiszen sokan home office-ban dolgoztak, nem lehetett utazni, a repülőgép közlekedés is visszaesett, a gyárak egy része vagy teljesen leállt a termeléssel, vagy csökkentett üzemmódban működött, de például lassabb ütemben vágtuk ki az erdőket és szennyeztük a tengereket. Kiderült az is, hogy a vállalatok és az egyes magánszemélyek is milyen hatékonyan tudnak együtt dolgozni, összefogni, ha a saját vagy szeretteik életét érzik veszélyeztetve.

Ha kicsit szűkítjük a kört, és a „saját házunk táján sepregetünk”, abban is tetten érhetjük ezt a változást, hogy a karantén alatt a legtöbben tudatosabban vásároltunk. Az idősek védelmében hozott idősávos megoldás miatt ugyanis sokaknak macerás volt az addigi minden napi rutin, tervezést igényelt a bevásárlás és a főzés is. Nem tehettük meg, hogy bármikor leszaladunk a boltba, ha elfelejtettünk valamit, abból kellett gazdálkodnunk, amink volt. És lássuk be, nem is volt ez olyan nagy baj, valójában mindig így kellene csinálnunk. A jövőben is érdemes lenne odafigyelni a környezettudatosabb életmódra, hiszen számos eszköz és megoldás áll rendelkezésre, amelyekkel számottevő mértékben csökkenthetjük a környezetterhelést.

Másodkézből

Csökkenteni, újrahasználni, újrahasznosítani – ez a három alappillére a környezettudatosságnak. Mint fentebb is írtuk, az elsődleges a fogyasztásunk csökkentése, de az is lényeges, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk, a meglévőt pedig újra lehessen hasznosítani. Emellett azzal is sokat tehetünk a környezetünkért, ha az elromlott dolgokat megjavítjuk, vagy új funkciót találunk neki, illetve ha nem újat vásárolunk, hanem jó állapotban lévő használt terméket – legyen szó ruhákról, műszaki cikkekről, használati tárgyakról, ajándékokról, ez az újrahasználás.

A Jófogás „Secondhand Hatás” nevet viselő kutatása a világnap alkalmából minden évben a használt árucikkek károsanyag-kibocsátásra gyakorolt jótékony hatására hívja fel a figyelmet.

A másodkézből beszerzett, vagy a feleslegessé vált, de nem kidobott, hanem inkább továbbadott termékeket ugyanis nem kell újra legyártani vagy leselejtezni. Így az ezekből az eljárásokból adódó szén-dioxid-kibocsátástól, egyben további nyersanyag-felhasználástól is megóvhatjuk a Földet. Nincs gyártás, azaz nincs szennyezés, nincs selejt, azaz nincs szemét.

Szempont a fenntarthatóság

A fenntarthatóság és környezettudatosság egyre nagyobb szerephez jut a magyar internetezők hétköznapjaiban. A Jófogás és a GKI Digital közös júliusi kutatásából kiderült, hogy az embereket kifejezetten érdekli a téma: a reprezentatív mintán megkérdezett 2400 fő 81%-a jelezte, mindennapi döntései, vásárlásai során gyakran veszi figyelembe, illetve mérlegeli a környezetvédelmi szempontokat is.

– Az online vásárlók körében kialakult egy jelentős tábor (39%), akiknél a használtcikk-vásárlás kapcsán a kedvezőbb ár mellett döntési szempontként már megjelentek a fenntarthatósági megfontolások is. Ők büszkén hirdetik, hogy nem csak azért vásárolnak másodkézből, mert anyagilag jobban járnak, hanem mert ezzel is tehetnek valamit a környezetükért és a túlfogyasztás mérsékléséért. Esetükben ráadásul közel 88% saját használt cikkeit is inkább eladja, elajándékozza – mondta Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója.

Gyorsan kellene cselekedni globálisan és lokálisan is, ha nem akarjuk, hogy éhínségek, természeti katasztrófák sújtsák a világot, ehhez azonban tenni kell. Sokszor nem is kell olyan nagy dolgokra gondolni, apróságokra figyeljünk oda: kapcsoljuk le magunk után a villanyt, zárjuk el a csapot fogmosáskor, gyűjtsük szelektíven a szemetet, ne nyomtassunk, ha nem muszáj, rövidtávon sétáljunk autózás helyett, együnk hazait és szezonálisat, de reggelig folytathatnánk. A legfontosabb azonban az volna, hogy ne pazaroljunk semmit. Reméljük, sikerül.