elvándorlás

2020.06.13. 07:00

Mi lettünk a „leghűségesebb” megye

Legnagyobb arányban a megyén belül választanak új lakóhelyet az itteni elvándorlók.

Szaniszló Bálint

A budapesti agglomerációt magában foglaló Pest megye volt a legvonzóbb célpont tavaly azok körében, akik ideiglenesen vagy állandó jelleggel másik településre költöztek például munkavállalás céljából – derül ki az ingatlan.com legfrissebb, a KSH előzetes adatain alapuló elemzéséből.

Az elvándorlás opció

„A tavalyi tendenciákból látható az a nem meglepő dolog, hogy a Pest megyében lévő települések továbbra is kedvelt célpontok a lakáspiacon. A hivatalos adatok szerint a költözések miatt több mint 16 ezer fővel gyarapodott Pest megye lakossága, ami nagyrészt a fővárosból elvándorlóknak köszönhető – állapította meg Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az elvándorlás országos jelenség, de vannak haszon­élvező és elszenvedő országrészek. Az ország központi régióján kívül még Fejér, Vas, Komárom-Esztergom és Veszprém tudott pluszt felmutatni, de például Budapest főváros lakossága a vándorlások miatt 5700 fővel csökkent. A főváros mellett pátriánkból, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből például 5200-zal többen mentek el, mint amennyien odaköltöztek.

Ragaszkodunk a megyéhez

Megyénk szempontjából azonban sikerült egy kifejezetten kedvező megállapítást tennie a szakértőnek. Országos viszonylatban a másik településen otthont találó több százezer ember közül nagyon sokan az adott megyén belül maradtak.

Ebből a szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén megye jár az élen: az új otthont keresők 70 százaléka például nem költözött el a megyéből. A megyéjükhöz leghűségesebbek közé tartoznak még a szabolcsiak és a baranyaiak, előbbiek 68 százaléka, utóbbiak 66 százaléka nem ment túl a megye határán tavaly.

Mindenképpen örvendetes jelenség, hogy az eredeti lakóhelyük elhagyását választók ekkora arányban maradtak itt, és nem vándoroltak el külföldre, vagy a lényegesen jobb anyagi megbecsüléssel kecsegtető főváros környéki vagy dunántúli településekre. A gazdasági szakemberek ezt azzal az örvendetes jelenséggel magyarázzák, hogy az utóbbi években több autóipari beszállító, alkatrészgyártó cég telepedett le pátriánkban, de a vegyipar is stabil foglalkoztatónak számít.

A gondot az jelenti, hogy az ipar és a befektetések legnagyobb része a Kazincbarcika–Miskolc–Tiszaújváros ipari tengely mentén csoportosul, a megye nagyobbik része erősen híján van az ilyen munkahelyteremtő beruházásoknak. Különösen jellemző a munkahelyek hiánya az abaúji aprófalvas térségben, ahol a legnagyobb foglalkoztatónak sokszor az önkormányzatok bizonyulnak a közmunka­programok révén.

Új lakásba költözünk?

A hátrányos helyzetű településeken élőknek így nem marad más, mint hogy a három említett iparvárosban keressenek munkát. Mivel a közlekedési infrastruktúra is hiányos ezekben a térségekben – olyan is van, amikor naponta egyetlen oda-vissza buszjárat közlekedik –, a munkába járás megoldása sem egyszerű dolog. Olyan dolgozót is ismerünk, aki Ózdról, a megye másik végéről jár Tiszaújvárosba naponta dolgozni vállalati buszjárat segítségével.

Az is előfordul, hogy egy-egy abaúji településen összefognak az onnan bejárók, és közösen, a költségeket megosztva autóval jutnak el munkába a megyeszékhelyre. Ha már ez is megoldhatatlan, akkor következik a megyén belüli elvándorlás lehetősége. Természetesen ez sem egyszerű, hiszen egy vidéki ingatlan árából nem könnyű hasonló színvonalú lakhatást biztosító ingatlant vásárolni Miskolcon, Kazincbarcikán, Tiszaújvárosban vagy a belátható környékükön.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában