Egészség

2020.03.19. 07:00

Hét óra alvás szükséges

A kutatások szerint a lakosság hetven százaléka nem alszik eleget.

Milliók küzdenek Magyarországon alvási zavarokkal. A felnőttek körülbelül egyharmada nem alszik naponta legalább 7 órát.

– A többség képtelen megfelelő ideig aludni, ez leginkább a stressz, a felborult munkaidő, a késői vacsorák miatt alakul ki – fogalmazott dr. Gellér László professzor, a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának elnöke, aki szerint a kialvatlanság, a stressz okozta alvászavar jelentősen növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések és a szívritmuszavar kockázatát.

Eleget alszunk?

Nem alszunk eleget, de az is gond, hogy azt sem ismerjük fel, hogy a nyugtalan alvás oka valamilyen alvászavar – olvasható több felmérésben.

Kiemelve: nemzetközi adatokat figyelembe véve, mi magyarok a kifejezetten rossz alvók közé tartozunk. Hivatalos statisztikák nincsenek, de folyamatos felmérések igen. A közelmúltban publikált adatok alapján a megkérdezettek hetven százaléka ritkán vagy soha nem érzi úgy, hogy eleget aludt volna, huszonnyolc százalékuk ébred gyakorta pihenten, és csupán két százalékuk számolt be arról, hogy mindig elég időt tölt alvással.

De nemcsak az számít, hogy mennyit alszik valaki, hanem az is, hogy ezt mennyire nyugodtan és pihentetően teszi. Az alvászavar a leggyakoribb tünete a depressziónak az Egészségügyi Világszervezet szerint. A depresszió előfordulása pedig az elmúlt tíz évben drámaian nőtt.

Az elmúlt évekhez képest egyre később fekszünk, és egyre korábban kelünk. Összességében tehát jóval kevesebbet alszunk, mint amennyit kellene. Napközben próbálnánk pótolni, amikor ránk tör az álmosság: az említett felmérés szerint a válaszadók kilencven százaléka mondta, hogy napközben szokott álmosságra panaszkodni, ami viszont még aggasztóbb, hogy a megkérdezettek közel fele szenved naponta többször a rátörő fáradtságtól.

Elalvás, átalvás

Szintén a hivatkozott felmérés szerint minden negyedik ember számára okoz komoly gondot az elalvás és az átalvás. Szinte minden második embernek volt már problémája az alvással, vagyis időszakosan vannak alvásproblémái.

Nem is gondolnánk, hogy a valóban pihentető alvásra mennyire szükségünk van. A nyugodt alvás segítheti csak a szervezet munkáját. Dr. Gellér László rávilágít arra, hogy a stressz által kiváltott alvás­zavarral és az ebből adódó szívritmusproblémákkal foglalkozni kell.

„Ha az ember huzamosabb ideig nem tud ágyba bújva egy félórán belül álomba szenderülni vagy gyakorta riad fel az éjszaka közepén, és nem tud visszaaludni, emellett reggelente úgy ébred, mintha átment volna rajta egy úthenger, fáradt és egyáltalán nem érzi úgy, mintha aludt volna, esetleg kínzó fejfájás gyötri vagy levegő után kapkod, ezek a tünetek alvászavarra, betegségre utalnak. Az alvási problémák egyik formája a kialvatlanság” – hívja fel a figyelmet dr. Gellér László.

„Becslések alapján, például amikor egy-egy külső hatás miatt ideiglenesen áll fent alvászavar három hónapnál rövidebb ideig, minden második felnőttnél előfordult. A krónikus álmatlanság az emberek tíz-húsz százalékát érinti. Ilyenkor megnő a szorongásos tünetek kockázata. Az alvásfüggő légzészavarok, hangos horkolással járó légzésszünetek jelentik a másik komoly problémát. Ebben az esetben megugrik a magas vérnyomás, a stroke és az infarktus kockázata, rontja a cukoranyagcserét, de okozhat depressziós tüneteket, memória- és koncentrációs zavarokat. Sőt, a hirtelen halál valószínűsége is megnő. Ezért jelentős egészségi rizikófaktornak számít. Alváskor oxigénhiány jelentkezik, a betegséget gyakran szívritmus­zavarok kísérik, súlyosabb esetben azonban szívinfarktus és agyi infarktus, stroke alakulhat ki” – folytatja a kardiológus.

A stressz által kiváltott álmatlanság, az úgynevezett inszomnia külön kategóriát képez.

Ideges bárányszámolás

„A stresszes, túlhajszolt életmód egyre inkább együtt jár az alvászavarral. Előfordulhat, hogy valaki nincs is tudatában az alvászavarainak. Van, aki nem tud elaludni vagy felriad, de előfordul, hogy éjszakai panasz nincsen, megvan a szükséges alvásmennyiség is, azonban a beteg nap közben kimerültnek, fáradtnak érzi magát, és nem tud koncentrálni. Veszélyes folyamat lehet, ha valaki a napi feszültséget a hálószobába is beviszi. Ezután aztán nem tud aludni, egyre idegesebben számolja a bárányokat, másnap kialvatlanság miatt nem teljesít jól, majd újabb feszült nap után ismét hazamegy. A természetes és nyugodt alvás létfontosságú az egészséges szívműködés, illetve a megfelelő idegállapot fenntartásához” – hangsúlyozza dr. Gellér László.

(A borítóképen:Mennyi alvásra van szükségünk? Alvásigények változása korcsoportonként | Fotó: MTI)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában