Mentális egészség

2020.02.23. 17:30

Burnout: mi védhet meg a kiégéstől?

Kialakulását, folyamatát az iskolapadból származó emlékeinkből érthetjük meg.

Pap Gyula

Bár nyilván régóta létezik, mégis napjainkban egyre többet beszélünk főként a munkahelyi kiégés (burnout) jelenségéről. Egyrészről a kimerülés állapotát tapasztaljuk, amely lehet fizikai, mentális és érzelmi is, ennek következtében a teljesítményünk jelentősen csökken. Ráadásul megjelenik az elszemélytelenedés is, amely a cinizmus és a közömbösség formájában rombolja személyiségünket.

Időben felismerni

Elsőre a középkorosztály érintettsége merült fel, azonban a mai iskolai terhelés mellett már iskoláskorban találkozhatunk a problémával. Itt a kialakulatlan személyiségek miatt vélhetően még súlyosabb lehet a helyzet. Ki és hogyan segíthet a diákokon? Ezekről kérdeztük Kovács Ágnes klinikai szakpszichológust.

A legtöbb munkahelyen, a tapasztalat szerint főként ott, ahol szellemi munkát végeznek, fordult már meg tréner, hogy a kiégést hosszabb-rövidebb tréningek útján megelőzze, a már jelentkező tüneteket enyhítse. Ezek célja, hogy felismerhetővé tegye a burnout szindróma figyelmeztető tüneteit, stádiumait, elősegítse a keletkező érzelmi reakciók kezelését, az énerő növelését, és energetizáljon az új kihívásokkal szemben – mondta el a szakember.

A megoldást valójában az jelentheti, hogy a munkahelyi kultúrába beépüljön egy olyasfajta kommunikáció, ami lehetővé teszi, hogy a munkatársak beszélhessenek, meg tudják osztani egymással a felmerülő, munkahellyel kapcsolatos problémáikat, és ennek révén felismerjék, nincsenek egyedül a bajban. Az ilyen munkahelyi ventiláció folyhat a munkahelyi konyhában, az öltözőben vagy egy csocsóasztal körül is. Sok helyen a legismertebb, nem tudatosan kialakított és közben káros szokásokkal társuló ilyen mikrokörnyezet a dohányzóhelyiség lett, ahol a dolgozók kikapcsolódnak, feltöltődnek. Ha azonban tudatosan kerítünk ilyen alkalmakat, az már a saját mentálhigiénénk ápolásának számít. Bár a tréner és a csocsóasztal biztosítása a vezetőség feladata, a felülről érkező segítség gyakran ellenállást vált ki. A hatékonyságot a belülről szerveződő igény és annak kielégítése jelentheti. A tréningeken a szervezeti szintek alkalmazottai egyszerre is részt vehetnek, amik által a munkatársak közelíthetnek egymáshoz, megismerik egymás emberi oldalát – fejti ki.

Az iskolából eredhet

Az iskolai kiégésről sokkal ritkábban lehet hallani. Pedig a kiégés kialakulását, folyamatát, lezajlását főként az iskolapadból származó emlékeinkből érthetjük meg. Különböző munkatevékenységeket végzünk, azonban mindannyiunknak van az alig változó oktatási rendszerünkből adódóan egyforma élménye. Amikor a tananyag unalmassá válik, amikor sem a tanár, sem senki kedvéért nem bír a tananyag megmaradni a fejünkben, érdektelenek leszünk, és csak az automatizmus segít, hogy a számonkérésig legalább meg tudjuk tartani a tanult információt – ismerteti a pszichológus. Az állandó motiváció, a kreativitás kifejezésének lehetőségei, a változatosság azok, amik abban segítenek, hogy a tünet fel se üthesse a fejét. Az erőforrások feltérképezése révén eszközöket gyűjthetünk, hogy a saját igényeink szerint alakítsuk ki a mentális egészség megőrzéséhez, javításához működő eszközeinket, kontrollt tudjunk gyakorolni a munkahelyen jelentkező személyiségünkön belül és azon kívül zajló tényezők egymásra gyakorolt hatásai között.

A diákoknak természetesen kezdetben segítenünk kell, és ki kell alakítanunk bennük a tudatosságot, formálnunk kell őket, hogy a későbbiekben igényük és elvárásuk is legyen a motiváció keresése, a kreativitás értékelése és a változatosság fenntartása, illetve a számukra legmegfelelőbb megküzdési technika rutinszerű alkalmazása.


Mit nevezünk kiégésnek?

A kiégési szindróma tünetegyüttes, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés. A fogalom Freudenberger (1974) nevéhez fűződik. Kezdetben önsegítő közösségek tagjainál, krízisintervenciós központok munkatársainál, egészségügyi és szociális intézmények dolgozóinál figyelték meg, azonban a későbbi vizsgálatok során pedagógusoknál, jogászoknál, rendőröknél is tapasztalták a jelenséget. Szinte minden foglalkozás esetében előfordulhat, azonban a kutatások azt mutatják, hogy a humán szolgáltatások területén dolgozók körében nagyobb a veszélye. (Forrás: wikipedia.org)

(A borítóképen: Amikor már minden mindegy… | Fotó: Shutterstock/Illusztráció)

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában