Oktatás

2020.01.13. 20:00

Segítségükkel kinyílik, színes lesz a világ

A Miskolci Egyetem hallgatói kistelepüléseken élő, hátrányos helyzetű gyerekeket mentorálnak.

Hegyi Erika

Bubenkó Bianka egyetemi hallgató mentoráltjaival az ongai általános iskolában

Forrás: Magánarchívum

A szerény körülmények között élő, hátrányos helyzetű gyerekek talán egész életét megváltoztathatja, hogy még általános iskolai tanulmányaik alatt kapnak egy mentort, aki történetesen egyetemi hallgató. Segítségével kinyílik a világ, a gyerekek eljuthatnak a közeli városba, különböző programokon, kirándulásokon vehetnek részt, de kapnak segítséget a tanuláshoz és a pályaválasztáshoz is. Különleges program indult hazánkban, az úgynevezett Tanítsunk Magyarországért!, mely egyelőre négy hazai egyetemen működik kísérleti programként: Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben és Pécsen.

Heti 6 órában

A Miskolci Egyetemen a Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézete a projekt „gazdája”. Koordinátora pedig Karlowits-Juhász Orchidea egyetemi adjunktus, aki természetesen mindent tud a kezdeményezésről. Elöljáróban vázolta: a Miskolci Egyetemen második féléve folyik a program, amely tulajdonképpen egy mentori ösztöndíjprogram. A hallgatók bármelyik karról jelentkezhettek, feladtuk pedig az, hogy valamely megyénkbeli település többségében hátrányos helyzetű diákjait mentorálják. Egy hallgató négy diákkal foglalkozik. A program elsődleges célja a tanulás segítése, iskolai és tantárgyi motiváció erősítése, pályaorientáció, valamint a szabadidő hasznos eltöltése. A hallgatók heti hat órát töltenek hetedik osztályos mentoráltjaikkal, akiket a tervek szerint egészen a nyolcadik osztály végéig kísérnek majd. Jelenleg hét általános iskola vesz részt a programban: a bükkaranyosi, a kisgyőri, a boldvai, a szendrőládi, az arnóti, az ongai, valamint a megyaszói.

Korábban is együttműködtek

Az egyetem igyekezett olyan iskolákat bevonni a közös munkába, amelyekkel már korábban is együttműködött, hiszen a miskolci tanárképzésnek mindig is fontos eleme volt, hogy a hallgatók találkozzanak a társadalmi élet realitásával. A program nem titkolt célja, hogy nemcsak a mentorált gyerekek számára nyitja ki a világot, hanem a mentorként tevékenykedő fiatalok (leendő tanárok, mérnökök, közgazdászok, jogászok, egészségügyi szakemberek) számára is: a program során szerzett tapasztalatok és segítő tevékenység remélhetően hozzájárul ahhoz, hogy szociálisan érzékeny, empatikus emberként hagyják majd el az egyetemet.

Felkészítő kurzus

– A program rövidítése TMO, kollégáimmal azonban elbecéztük TIAMO-nak (Ti amo), ami olaszul annyit jelent, szeretlek, hiszen szeretet nélkül nem lehet sikeres a közös munka. A mentorálás egy fél éves felkészítő kurzussal kezdődött, amelynek az első blokkja szociológiai jellegű volt, a második az érzékenyítésre koncentrált, a harmadikban a hallgatók megismerkedtek a fogadó iskolákkal, majd helyzetgyakorlatok következtek, melynek keretében fiktív helyzetekre próbáltak meg megfelelő megoldásokat találni. Az egyetemi hallgatók tehát felkészülten vágtak neki a kihívásokkal teli munkának – ismertette a program előkészítését a szakember. Elmondta, az ösztöndíjprogramban 38 egyetemi hallgató vett részt az őszi félévben, most februárban pedig újabb 30 hallgató kapcsolódik be a munkába, akik amellett, hogy segítik a diákokat a tanulásban, különböző szabadidős programokat, foglalkozásokat szerveznek számukra.

Az egyetemi oktatók a felkészítés után sem engedik el a mentorok kezét: minden egyes hallgatót úgynevezett szupervizor támogat, akivel rendszeresen találkozik, és akivel megosztja tapasztalatait, megbeszéli esetleges problémáit. A Tanítsunk Magyarországért! program az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával működik.


„Megkérdezik, hogy vagyok”

Kontra Kincső magyar-etika szakos, harmadéves hallgató a Miskolci Egyetemen és a Tanítsunk Magyarországért! program egyik mentora.

– A Megyaszói Mészáros Lőrinc Körzeti Általános Iskola négy diákját segítem. Nagyon szeretek oda járni, mindig feltölt, ha ott vagyok, aranyosak a gyerekek és szuper az egész iskola – mondta lapunknak lelkesen. – A program kezdetén féltem egy kicsit, hogyan fogadnak majd. Hiszen pár évvel vagyok csak idősebb a gyerekeknél. De nagyon kedvesek, és boldog vagyok, amikor megkérdezik, hogy vagyok. Karácsony előtt adventi naptárt készítettünk együtt. Tettünk-vettünk, egyszer csak az asztalomon megpillantottam egy gyerekek által készített képeslapot. Kinyitottam, és az állt benne, hogy „sok-sok szeretettel”, alatta az egyik kislány neve. Meghatódtam. Máskor földrajzórára készültünk. De nem a hagyományos módon, hanem készítettem nekik egy játékot, aminek segítségével ők maguk jöttek rá a megoldásra. Annyira tetszett a gyerekeknek, hogy a szünetben is bent maradtak, mert végig akarták játszani. Máskor egy vöröskeresztes versenyt ajánlottam nekik. Érzem, hogy a diákok örülnek nekem, mert van egy olyan mentoruk, aki bár nem tanár, de felismeri bennük a tehetséget – fogalmazott Kincső.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában