2019.10.31. 11:30
Kutyasétáltatással szerez örömet az édesanya autista kisfiának
Az autizmus állatterápiával is fejleszthető, ezért keresett kutyatársaságot fiának egy miskolci anyuka.
Robika és anyukája, Szilágyiné Nagy Melinda
Forrás: Szilágyiné Nagy Melinda fotója
Napok óta kering a közösségi médiában Szilágyiné Nagy Melinda felhívása, hogy 12 éves autista gyermeke, Róbert számára keres sétatársat, egy francia bulldog vagy mopsz személyében. Az anyuka elmondta, hogy nem is számított rá, de rengeteg pozitív visszajelzést kapott, és hétfőn már meg is történt az első séta.
– Robi az Éltes Mátyás Általános Iskola Autista Tagozatára jár, ahol egy héten egyszer csoportos kutyaterápiában vesz részt. A tanár nénitől tudom, hogy mindig élvezi a foglalkozásokat, de nem mer hozzányúlni a kutyushoz. Mi is észrevettük, hogy érdeklődik az állatok iránt, de az izgága kutyáktól távolságot tart. A másik impulzus, ami ért ezzel kapcsolatban, a Thomas után című autista témájú film – mesélte az édesanya.
Sokan jelentkeztek
A szocializációban segít az állatok közelsége az autistáknak.
– Eleinte győzködtem a férjemet, hogy kellene egy saját eb, de megrettentünk tőle, hogy mi lesz, ha nem válik be. A négy fal közé sem akarnánk bezárni az állatot, ugyanis a Középszeren lakunk. Robin láttuk, hogy örülne is, de ugyanakkor fél is tőle, és már beláttuk, hogy nála semmit nem szabad erőltetni. Aztán jött az ötlet, hogy a Facebookon keresek olyan gazdit, aki szívesen megosztja velünk a sétáltatás élményét. Kifejezetten mopszra és francia bulldogra gondoltam, mert ezek nyugodt, bújós, kisebb testű fajták. Már első nap többen jelentkeztek, és sorstársakra is találtunk. Nagyon jó tapasztalat, hogy mennyire sokan szeretnének segíteni – mondta Szilágyiné Nagy Melinda.
Megbarátkoztak
Az anyuka szívesen osztotta meg első kutyasétáltatós tapasztalataikat.
– Tegnap remekül alakult az első, kötetlen séta. Amikor mutattam Robinak, hogy kutyát fogunk sétáltatni, magához ragadta a pórázt, de először nem hagyta, hogy a kutyus megszagolja. Aztán szép lassan összebarátkoztak, és a végén alig akarta hazaengedni új kis barátját. Cuki volt az is, ahogy a kutyus megnézett magának minket. A jó negyvenperces sétáltatás alkalmával még nem merte megsimogatni az állatot, de aztán kiderült, hogy a szembeszomszédunknak is francia bulldogja van, és nála már kialakult a testi kontaktus. Ez azért is fontos számunkra, mert a fiam szeret kint lenni, de a lakásban mindig csak a számítógép, tablet és TV előtt ül, és szeretnénk neki értelmes elfoglaltságot biztosítani. Abban bízunk, hogy ettől majd felbátorodik, hogy gyakrabban lépjen ki az utcára – számolt be.