Ha túl gyors a gyermeknek a tempó

„A lányom a tanév végén érettségizik, de még elképzelése sincs, hogy hol tanuljon tovább. Sok minden érdekli, de igazából semmi. Úgy gondolom, 18 évesen már kellene lennie valami elképzelésnek a jövőjéről. A pályaválasztási tanácsadó segíthet a problémán?” – kérdezte az egyik szülő vasárnap Balogh Beáta klinikai szakpszichológustól, aki a szülők telefonos kérdéseire válaszolt az elmúlt héten. A téma az iskola volt, hiszen már eltelt egy hónap az új tanévből, és bizony előfordulhatnak problémák.

– A pályaválasztási tanácsadó valószínűleg segíthet, de nem egyedi problémáról van szó. A mai oktatási rendszer ugyanis nem alkalmas arra, hogy minden 18 éves gyerek tudja, melyik az ő útja. Vannak persze olyan gyerekek is, akik már 10 évesen biztosak benne, hogy orvosok vagy tanárok lesznek, de nem ez az általános. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy jövőre nehezebb lesz bejutni az egyetemekre a kötelező nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi miatt. A diákok esetleg úgy érezhetik, hogy erre nem sikerült eléggé felkészülniük. Az is problémát jelenthet, hogy a gyerekek nem igazán tudják, melyik szak mit jelent, milyen ismereteket szerezhetnek annak keretében az egyetemen, és hogy az alapképzés után folytathatják-e ugyanazt a képzést mesterszakon. Tehát sok dilemma övezi a továbbtanulást – világított rá a szakember.

Nem akar zongorázni

Egy másik édesanya arról számolt be, hogy 12 éves kislánya tehetséges kis zongorista, a tanára is dicséri, de a gyerek mostanában azt hajtogatja, hogy nem szeretne már zongorázni. Balogh Beáta szerint az az első kérdés, hogy ki szeret jobban zongorázni, a kislány vagy az édesanyja. Tisztázni kell azt is, hogy miért nincs már kedve a zenéhez a gyereknek, hiszen ennek számtalan oka lehet. Fontos azonban, hogy a szülő legyen tekintettel a gyerek akaratára. Hiszen neki kell gyakorolnia, pluszenergiákat belefektetnie a darabok megtanulásába. Ha erre nem elég motivált, akkor erőltetni semmiképpen nem szabad. Nem minden ember szeretne azzal foglalkozni, amiben igazán tehetséges. A gyerekek az évek folyamán sokat változnak, lehet, hogy egy-két év múlva újra kedvet kap a zongorázáshoz.

Különös történetet mesélt el egy újabb szülő. Elsős kislánya körjáték közben nem akarta megfogni az egyik gyerek kezét, mert szerinte az „túl barna volt”. A szülő megdöbbent ezen, mivel ők otthon nem tesznek megjegyzéseket más emberek kinézetére.

– Ebben az esetben először érdemes lenne tisztázni, hogy a kislány mit értett azon, hogy „túl barna” – hívta fel a figyelmet a szakember. – Lehet, hogy csak piszkos volt a társa keze. Ha a bőrszínre gondolt, akkor beszélgetés alkalmával érdemes kideríteni, hogy a gyerek szerint milyen tartalom van a barnaság mögött, milyennek gondolja ő a barna embereket. Beszéljünk vele az előítéletekről, és hozzunk példákat saját életünkből. Meséljünk olyan emberekről, akik valami miatt mások, mint a többiek: szeplősek, mozgássérültek, valamilyen betegségben szenvednek. Az interneten több oldal is segít a szülőknek ebben a témában, például a Hintalovon Alapítvány oldala – javasolta a szakember.

Nem iskolaérett

Több szülő azért telefonált, mert gyermekük első osztályos, de úgy tűnik, túl gyors nekik a tempó. Szoronganak, az iskolában nem esznek semmit, vagy épp ellenkezőleg, baj van a magatartásukkal, nem köti le őket a tanulás, a tanító nénivel szemtelenül viselkednek. A szakember jelezte: ezek a jelek arra utalnak, hogy a gyermek valószínűleg még nem iskolaérett. Sajnos ezek a problémák a jövőben szaporodni fognak, mert kötelező lesz minden gyereknek 6 éves korában iskolába menni. Egy független bizottság dönthet csak az óvodában maradás mellett. Azonban a gyerekek különböző ütemben fejlődnek. Ha valaki mentálisan érett az iskolára, nem biztos, hogy például szociálisan és érzelmileg is az. Ilyenkor sokszor még kell egy év, hogy a gyerek meg tudjon küzdeni az iskolai problémákkal. Érdemes beszélni az osztályfőnökkel, ő hogy látja, van-e a gyereknek lemaradása. Ha van, akkor azt lehet fejleszteni, ha nincs, akkor a szorongását kell oldani, sorolta a pszichológus.

Az egyik negyedikes kisdiák 8 osztályos gimnáziumban szeretne tanulni. Az édesanyja azt kérdezte, engedje-e felvételizni. A szakember rámutatott, ebben az esetben érdemes az osztályfőnök véleményét kérni, aki meg tudja mondani, elég érett-e a gyerek ahhoz, hogy magasabb szintre lépjen. Ha igen, és ha valóban a gyerek szeretne gimnáziumban tanulni, akkor engedjük felvételizni. Ha érett rá, akkor ő maga fog mindent megtenni annak érdekében, hogy bekerüljön a gimnáziumba.