Még egy Föld kellene, hogy fedezze a fogyasztásunkat

A Global Footprint Network adatai szerint idén július 29-én lépi át az emberiség fogyasztása azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. 1970-ben még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát. Ez azt jelenti, hogy minden évben túlhasználjuk a Földet, amely így kénytelen „hitelezni” nekünk. Fogyasztásunkat tekintve ugyanis úgy élünk jelenleg, mintha 1,75 Föld állna rendelkezésünkre – pedig csak egy van. Évről évre egyre hamarabb jön el ez a nap. Tavaly még augusztusra esett, idén azonban már kevesebb mint 7 hónap alatt elhasználjuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait.

Magyarország a világátlagnál is rosszabbul teljesít

Ma a világ népességének 80%-a olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani.

Európa még a globális átlagnál is rosszabbul teljesít: az európai túlfogyasztás napja idén május 10-ére esett, vagyis ha mindenki úgy élne, mint az EU tagállamaiban átlagosan, akkor a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerültek volna. Bár az uniós tagállamok ökológiai lábnyoma között nagyok az eltérések, egy dolog minden országra jellemző: egyikük sem működik fenntartható szinten. Magyarország az európai és a világátlag között helyezkedik el: hazánkban a túlfogyasztás határát ebben az évben június 14-én értük el, vagyis több mint 2,2 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják igényeinket.

„Hazánkban az energiafogyasztás jelenti a legnagyobb környezetterhelést, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk. Ez teszi ki az ország ökológiai lábnyomának közel kétharmadát. Jókora részt foglal el emellett az élelmezésünk, amely a lábnyomunk egyötödéért felelős. Ennek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra jelentős legelő- és gabonaterületet kell biztosítani” – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetője.

A rekorder ahogy tavaly, idén is Katar, ahol mindössze másfél hónap alatt, már február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. A legkisebb ökológiai lábnyoma többek között Marokkónak, Kirgizisztánnak, Nigernek, Albániának vagy Pápua Új-Guineának van.

Lépnünk kell

Bolygónk biológiai sokfélesége rohamtempóban csökken, az éghajlatváltozás hatásai pedig egyre kézzelfoghatóbbak – ezért sürgős lépéseket kell tennie az egész világnak.

Bármennyire is azt gondoljuk, hogy mi magunk kevesek vagyunk ehhez, ez tévedés: mi, egyének is sokat tehetünk ökológiai lábnyomunk csökkentéséért. Ennek érdekében indította el a Borsod Online is a környezettudatos életmóddal foglalkozó cikksorozatát, a legutóbbi cikket itt lehet elolvasni.

Megannyi apróság van, amiben érdemes és lehet is változtatni, kezdve azzal, hogy odafigyelünk a fogyasztásunkra, lekapcsoljuk magunk után a villanyt, elzárjuk a csapot fogmosáskor, szelektíven gyűjtjük a szemetet, nem nyomtatunk, ha nem muszáj, a sor végtelen. Mindenekelőtt azonban talán az egyik legfontosabb, hogy ne fogyasszunk túl, ne pazaroljunk! Csak azt vásároljuk meg, amire valóban szükségünk van, és igyekezzünk tárgyaink élettartamát meghosszabbítani, amennyire csak lehet.