véletlen egyezés?

2019.05.28. 23:01

Lopás lenne Delhusa Gjon slágere? (videó)

Ugyanúgy szól a buzuki hangja az énekes legnagyobb slágerében és egy hat évvel korábbi görög dalban.

Delhusa Gjon nemrégiben felháborodva támadt Pápai Jocira, azt állítva, hogy Az én apám című dalának szövegét – amivel az eurovíziós dalfesztiválon indult – az ő egyik korábbi szerzeménye ihlette. De lehet, hogy az albán-görög gyökerekkel rendelkező dalnok legnagyobb slágere sem eredeti szerzemény?

A Bors szerkesztőségéhez eljutott egy, a Nika se perimenóhoz kí­sértetiesen hasonló, Me lene Gior­go című dal, amelyet a görög Ma­nolisz Miciasz 1973-ban éne­kelt hat évvel Delhusa Gjon előtt. A két szám dallamvezetése szin­te teljesen megegyezik, és a jel­leg­zetes húros hangszer, a bu­zu­ki motívuma is gyakorlatilag ugyan­­az, ahogy a Delhusa-féle ref­­rénen is csak apró változást le­­het hallani a görög nótáéhoz képest.

Az 1979-ben született Nika se perimeno szerzője a Pásztor László–Jakab György–Hatvani Emese–Delhusa Gjon négyes, ám az 1973-as görög dal alkotójának, Jorgosz Hacinasziosz nevét se­hol nem tüntették fel. A Bors fel­kereste Delhusát, hogy fejtse ki véleményét a két szám hasonlósága kapcsán, ő pedig azonnal a dal egyik szerzőjéhez, a Neoton Famíliát is alapító slágergyároshoz, Pásztor Lászlóhoz irányított minket.

„Kissé meg vagyok lepve, mert ezt a dalt abszolút nem ismertem” – kezdte a lapnak Pásztor László, a Magneoton Music Group kiadó egyik igazgatója, miután elküldtök neki a görög számot. „Életemben nem jártam Görögországban, így on­nan nem jöhetett az ihlet, de beszéltem Gjonival is erről, és ő sem emlékszik az önök által említett dalra. Sajnos Jakab Gyurit már nem tudjuk megkérdezni, mert ő már nincs köztünk, Emese pedig a szöveget jegyezte Gjonival közösen, így ő nem érintett a kérdésben. – folytatta Pásztor, aki nem tagadja, hogy a két szám tényleg nagyon hasonlít egymásra. Van áthallás a két dalban, aminek egy ré­sze a speciális hangszer, a buzuki játékmódjából is adódik. Ta­gadhatatlan némi egyezés, de hogy honnan van, azt őszintén nem tudom. Azt egyéb­ként én mondtam, hogy feltétlenül kell a dalba buzuki, mert anélkül nem görög a görög. Annyit tudok hozzáfűzni, hogy éle­tem­ben nagyon sokszor előfordult, hogy éjszaka felriadtam arra, hogy megírtam életem nagy slágerét. Aztán amikor reggel felébredtem, rájöttem, hogy az a nagy sláger egy Coldplay-dal” – magyarázza Pásztor.

A helyzetet még érdekesebbé teszi, hogy Delhusa 1981-ben engedélyt adott egy Katevasz nevű görög előadónak arra, hogy feldolgozza a Nika se perimenót, és a Na m’ Agapas Tora a YouTube-megtekintések alapján talán még slágernek is számíthatott annak idején Görögországban. Tehát ha itthon nem is, ott biztos feltűnhetett valakinek a hasonlóság Mitsziasz dalával.

„Megnéztem az 1981-es görög feldolgozás kreditjeit is, és az Editio Musica volt a ki­adója, ami jelenleg is a Universal tulajdona, ők értékesítették a jogokat Gö­rögországba. Na most ott, ahol az 1973-as, tehát hat évvel korábbi Me lene Giorgo című dal született, senki nem jött rá, hogy egy ilyen vagy hasonló dal már volt? Úgy gondolom, hogy az történt, hogy valamilyen szinten sikerült beletalálnunk a görög érzés- és hangulatvilágba” – zárta mondandóját Pásztor.

SZIGETI FERENC: NYILVÁNVALÓ AZ EGYEZÉS

A Bors Szigeti Ferencet, a Karthago együttes vezetőjét kérte fel szakértőnek. A zenészt megdöbbentette a hasonlóság. „Ha ez nem egy görög nyelvű Nika-átdolgozás, akkor nagyon nehéz véletlen áthallásról vagy utánérzésről beszélni. A görög énekes a net szerint 1973-ban publikálta ezt a számát, azt nem tudom, Gjoni dala ennél később vagy előbb jelent-e meg, de az eredetiség szempontjából ez perdöntô. Persze lehet azt mondani, hogy a görög népzene és az abból képzett popdalok sajátosságai, jellegzetességei sokszor egyformák, hasonlóak. Itt azonban minden túlzottan „klappol”. A zenekari rész, azaz a buzuki- avagy gitártéma szinte hangról hangra ugyanaz, az ének dallama itt-ott némi eltéréssel ugyan, de összetéveszthetetlen, ahogy az egész dal felépítése, szerkezete, az alapharmóniák fűzése, a tempó és végül a szám jellegzetes hangulata. Sőt még az énekes hangszíne is erőteljes hasonlóságot mutat. Ezt még az is elsőre meghallja, aki nem foglalkozik zenével.”

Borítókép: Delhusa Gjon énekli a Hegyek lánya című egykori slágerét a Volt egyszer egy táncdalfesztivál! elnevezésű rendezvényen 2009. október 16-án, ahol az 1966 és 1972 közötti táncdalfesztiválok résztvevői léptek újra színpadra egy nosztalgia gálaműsor keretében, a Papp László Budapest Sportarénában.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!