Porrajmos

2024.10.28. 22:23

Hankó Balázs: szégyenteljes és elborzasztó, hogy megtörténhetett a roma holokauszt

Az európai és a magyar cigány közösség elleni legszörnyűbb, legtragikusabb eseménysorozatnak nevezte a roma holokausztot, azaz a porrajmost a kultúráért és innovációért felelős miniszter hétfőn Budapesten, hozzátéve: szégyenteljes és elborzasztó, hogy ez megtörténhetett.

MW

Horváth Csaba rendező (k) a Piros esőt kortyolt a föld - Nyolcvan évvel ezelőtt című összművészeti előadás próbáján a Hagyományok Házában 2024. október 28-án

Forrás: MTI

Fotó: Hegedüs Róbert

Hankó Balázs a cigány népirtás áldozataira emlékező, Piros esőt kortyolt a föld - Nyolcvan évvel ezelőtt című összművészeti előadás bemutatása alkalmából tartott köszöntő beszédében, a Hagyományok Házában azt mondta, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány produkciója a magyar történelem egyik legtragikusabb időszakába, a második világháború alatti népirtások hónapjaiba vezet vissza bennünket.

A miniszter kiemelte, hogy a magyarországi zsidók ellen elkövetett szörnyűségek mellett a hazai cigányság üldöztetése és szisztematikus meggyilkolása eddig kisebb figyelmet kapott, az ellenük történt erőszakos, gyilkos akciókat kevésbé ismerjük.

Közölte: a holokauszt a magyarországi roma közösség mintegy tízezer tagját érintette, ám a kutatások az áldozatok számát és az elszenvedett kínokat illetően nem pontosak, még feltárásra várnak, ezért „van közös teendőnk a hazai történészi és emlékezetpolitikai közösséggel”.

UGRON Zsolna; LUKÁCS Miklós; HORVÁTH Csaba
Összművészeti színielőadás a roma holokauszt áldozatainak emlékére
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás:  MTI

A tárcavezető a kulturális intézményeket arra kérte, hogy dolgozzák fel és ismertessék meg a nemzetet cigányságunk kultúrájával.

A magyarországi cigányság történelme a magyar történelemmel együtt haladt, egymásra hatással voltak, és abban, hogy ez a múlt egy feldolgozott jelen és egy kölcsönös tiszteleten alapuló jövő legyen, feladatunk, felelősségünk van – fogalmazott a miniszter.

Hangsúlyozta, a magyarországi cigány kultúra ugyanúgy megismerendő és tiszteletreméltó része ez életünknek, mint a többségi magyar nemzet kultúrája, valamint az összes többi hazai nemzetiségi kultúra.

Hankó Balázs fontosnak tartja az emlékezést, hogy az elszenvedett borzalmakat a magyar roma közösséggel közösen feldolgozhassuk, szerinte 

egy színházi előadás, egy képzőművészeti tárlat, egy táncjáték, egy zenemű sokkal közelebb visz bennünket a történelmi események megértéséhez, mint a „száraz könyvlapok”, és a tények ismerete mellett az érzelmek általi megértést is adják.

A tragédiák esetében a maradandóság azért a legfontosabb, mert ez iránytű, egy felkiáltójel, amely a felelősségre hívja fel a figyelmet – hangoztatta a miniszter, aki az előadásért köszönetet mondott Schmidt Máriának, az alapítvány főigazgatójának és az alkotóknak.

Elmondta, hogy az előadásban roma költők, írók művei vagy azok részletei is hallhatók, és a hazai cigányság művészeit a magyar kultúra meghatározó, fontos szereplőinek nevezte.

A cigányság kultúráját, zenéjét, táncait, meséit, képzőművészetét a magyar kultúra részének tekintjük, tisztelettel, megbecsüléssel fordulunk felé – fogalmazott, hozzáfűzve: a cigány kultúra ismerete és szeretete műveltebbé és ezáltal gazdagabbá tesz bennünket.

UGRON Zsolna; LUKÁCS Miklós; HORVÁTH Csaba
Jelenet a Piros esőt kortyolt a föld - Nyolcvan évvel ezelőtt című összművészeti előadás próbáján a Hagyományok Házában 2024. október 28-án
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás: MTI

Lakatos Menyhértnek, József Attila-díjas cigány költőnek a darabban is szereplő verse egyik részletével Hankó Balázs arra kért mindenkit, hogy okuljon az előadásból: „És ha lehunyom szememet, arra kérem Istenemet, hogy amikor felébredek, ne a gödör szélén legyek!”

Az előadás résztvevőit Ugron Zsolna, az M5 kulturális csatorna kiemelt szerkesztő-műsorvezetője, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója is köszöntötte, aki a darab szövegkönyvét írta és dramatizálta.

A József Attila-díjas író ismertetése szerint az előadás alapjául szolgált az alapítvány gondozásában megjelent könyv is, amelynek szerinte már a címe is önmagáért beszél: „Ha szaladok, agyonlőnek, ha megállok, agyonvernek.” Kiemelte, hogy az előadás – szándékaik szerint – egy „tudományos térben feloldódó emlékmű”.

Az áldozatokra való emlékezés súlya és fontossága

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány a bemutató mellé kiadott háttéranyagban azt írta, a produkció a roma kultúra szimbólumaival, mozgáskultúrájával kiegészülve teszi a fiatalok számára is átélhetővé a cigány népirtás sokáig kibeszéletlen és meghamisított történelmi tragédiáját, felidézve az áldozatokra való emlékezés súlyát és fontosságát is.

Arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel csaknem háromezer, az auschwitzi cigánytáborban raboskodó romát gyilkolt meg az SS, a Cigány Világszövetség 1972-ben ezt a napot a roma holokauszt emléknapjává nyilvánította.

A darabot az alapítvány felkérésére Horváth Csaba, a Forte Társulat alapítója állította színpadra, zenei anyagát Lukács Miklós, Erkel Ferenc-díjas cimbalomművész, zeneszerző komponálta. A színpadi mű ötletét Schmidt Mária történész adta.

UGRON Zsolna; LUKÁCS Miklós; HORVÁTH Csaba
Kondákor Ajsa Panka a Piros esőt kortyolt a föld - Nyolcvan évvel ezelőtt című összművészeti előadás próbáján a Hagyományok Házában
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás: MTI

Az előadásban Földeáki Nóra, Fátyol Kamilla, Kondákor Ajsa Panka, Bari István, Horkay Barnabás és Widder Kristóf szerepel, cimbalmon Lukács Miklós, nagybőgőn Orbán György játszik, Csízi László dobol.

A szövegkönyv elsősorban a túlélők vallomásaira és a tragédiát feldolgozó, arra reflektáló költeményekre épül. Az előadás személyes sorsokon keresztül idézi meg a népirtás rettenetét, fejet hajtva a túlélők szenvedései és az áldozatok emléke előtt – áll az ismertetőben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!