Liget Budapest projekt

2024.02.01. 14:20

Csák János: Nemzeti Fotóművészeti Múzeum nyílik 2025-ben (videó, fotók)

Nemzeti Fotóművészeti Múzeum nyílik 2025-ben a Városliget mellett, az egykori Klösz-villa épületében – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Budapesten, írja az MTI.

MW

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Magyar Fotográfiai Múzeum kiemelkedő alkotásaiból rendezett kiállításon a megnyitó napján a városligeti Millennium Háza Neo Kortárs Művészeti Terében 2024. február 1-jén

Forrás: MTI

Fotó: Balogh Zoltán

„A Liget Budapest projekt keretében olyan logisztikai, múzeumtechnikai, restaurálási, nyilvántartási, raktározási rendszer épül ki, amelyben az új intézmény méltó helyre kerülhet” – mondta Csák János, amikor a Magyar Fotográfiai Múzeum 700 ezer darabos gyűjteményének kiemelkedő műveiből összeállított, Mélység/élesség című tárlatot a Millennium Háza Neo Kortárs Művészeti Térben megnyitotta.

Csák János a sajtónak nyilatkozva kiemelte:

2025-től végre méltó helyen tudják bemutatni azt a hagyományt, világszínvonalú örökséget, óriási teljesítményt, amit a magyar fotográfusok az elmúlt 170 évben felmutattak.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa köszöntőjében arról beszélt, hogy a Városligeti fasor legvégén található épületben, a volt Klösz-villában 2025-től több mint 3000 négyzetméteres területen fog működni a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként.

Rámutatott: a fotóművészet nemzeti intézményének megvalósítása a kezdetektől fogja a Liget Budapest projekt egyik legfontosabb célkitűzése volt. „A fotóművészet hazaérkezik a Városligetbe, ahol Nemzeti Fotóművészeti Múzeumként végleges otthona lesz” – hangsúlyozta Baán László.

Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója az eseményen kiemelte: a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum 143 évvel azután valósulhat meg, hogy annak alapítását először kezdeményezték.

„Veress Ferenc nemzetközi hírű fotográfus, a szakma első szaklapjának alapítója 1881-ben nyílt levelet fogalmazott meg egy budapesti fotográfiai múzeum létrehozása érdekében. Évtizedekkel később, 1957-ben a Magyar Nemzeti Galéria azzal utasította el a Magyar Fotóművészek Szövetsége kezdeményezését, a fotógyűjtemény bekerülését a múzeumba, hogy a fotóművészet nem tartozik a képzőművészetek körébe” – idézte fel.

Mint elhangzott, a múzeum a kilencvenes évek elején Kecskeméten, az egykori ortodox zsinagóga épületében kapott otthont, és alapítványi fenntartásban, kevesebb mint 300 négyzetméteren működött napjainkig.

A kurátor szerint a Liget Budapest Projekt kereteibe illeszkedő, leendő Nemzeti Fotóművészeti Múzeum oda fog tartozni, ahová a magyar fotóművészek mindig is gondolták: a Szépművészeti Múzeum intézményi keretei között a legnagyobb és legfontosabb nemzeti képzőművészeti gyűjteményünk része lesz.

A Magyar Fotográfiai Múzeum 700 ezer darabos kollekciója közgyűjtemény lesz. A fotómúzeum gyűjteményének egyik legfontosabb része a Magyarországról elszármazott fotográfusok alkotásai, így például André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai, Martin Munkácsi, illetve Robert Capa fotográfiái. Ezen túlmenően a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye elsősorban a Magyarországon alkotott és alkotó fotográfusok, fotóművészek tárgyait őrzi, életművüket feldolgozza, valamint bemutatja.

A Nemzeti Fotóművészeti Múzeum a Városliget mellett, az egykori Klösz-villa épületében nyílik meg 2025-ben
Fotó: Palkó György / Forrás: Liget Budapest

A fotómúzeum művészileg legmarkánsabb gyűjteménye a két világháború közti magyar fotográfusokhoz köthető. A gyűjtemény nem csupán a 19. és 20. századi alkotóktól, hanem a kortárs alkotóktól is teljességre törekvő módon gyűjt alkotásokat.

A 2025-ben megnyíló Nemzeti Fotóművészeti Múzeumban több mint ezer négyzetméternyi kiállítótér, szakkönyvtár, múzeumpedagógiai foglalkoztatók és szakmai rendezvények is helyet kapnak.

A magyar fotóművészet fő művei a Városligetben

A Magyar Fotográfiai Múzeum kiemelkedő alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtökön a városligeti Millennium Háza Neo Kortárs Művészeti Terében. A tárlaton mások mellett André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai és Robert Capa művei is szerepelnek.

„Százhetven év magyar fotográfiáit fogjuk látni a kiállításon. A fotók a valóságot ábrázolják, a fényképekkel a művészek dokumentálnak, jelentést adnak a múltnak” – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Mélység/élesség – Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című tárlat megnyitóján.

Baki Péter kurátor, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy a tárlaton 150 kiemelkedő képet mutatnak be a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum 700 ezres gyűjteményéből, hét tematikus csoport mentén.

A május közepéig látható tárlatra a múzeum gyűjteményeinek legfontosabb képeit azzal a céllal válogatták, hogy a magyar fotótörténetbe is betekintést nyújtsanak. A Mozdulat, A város arcai, az Arcok, a Táj, a Trompe-l'oeil, Az erőszak arcai, valamint a Sorsok című fejezet a művészetek területén már kialakult műfajok mentén szervezi a fotográfiákat, ugyanakkor felmutatnak csak a fotóra jellemző alkotói szemléletmódokat is, mint például a szociofotó, a dokumentarizmus, illetve a fotográfiára mint médiumra való reflektálás.

Az érdeklődők fotótechnikai eszközöket, különleges fényképezőgépeket is láthatnak.

A fotómúzeum gyűjteményének egyik legfontosabb része a Magyarországról elszármazott fotográfusok, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai, Martin Munkácsi, illetve Robert Capa legfontosabb munkái. Emellett a Magyarországon egykor, illetve jelenleg is alkotó fotográfusok műtárgyait őrzik, életművüket feldolgozzák, bemutatják. A kollekcióban szerepelnek 19. századi fotográfusok művei, köztük van Rosti Pál, Orbán Balázs, Divald Károly vagy Veress Ferenc. De kortárs alkotóktól is teljességre törekvő módon gyűjtenek, így például Féner Tamás, Kerekes Gábor, Lőrinczy György életművének legfontosabb képanyagából.

A fotómúzeum művészileg legmarkánsabb gyűjteménye ugyanakkor a két világháború közti magyar fotográfusokhoz köthető: Balogh Rudolf, Pécsi József, Escher Károly, Rónai Dénes műtárgyai a magyar vizuális kultúra megkerülhetetlen darabjai. A kiállítás elsősorban a legkiválóbb magyar mesterek műveiből válogat, de néhány világhírű külföldi fotóművész, mint például Richard Avedon vagy Edward Steichen munkáival is találkozhatnak a látogatók.

A kiállítás legkorábbi papíralapú fényképei az Orbán Balázs által jegyzett Balán rézbánya Erdélyben című felvétele (1852 körül), valamint Rosti Pál 1857–1858 között tett közép-amerikai utazásai során készült fényképei. A tárlaton erőteljes hangsúllyal szerepelnek a legfontosabb és legismertebb magyar kortárs fotográfusok, így például a kiállítás legújabb, tavaly készült műve Korniss Pétertől származik.

A Magyar Fotográfiai Alapítvány – amelynek alapítói jogait 2023-ban a Szépművészeti Múzeum vette át – 1991 óta fenntartója annak a Magyar Fotográfiai Múzeumnak, mely gyűjteményének alapjait a Magyar Fotóművészek Szövetségétől kapta adományozás útján.

A mostani kiállításnak helyet adó, 2022-ben megnyílt, a Liget Budapest Projektnek köszönhetően megújult Millennium Házában működő NEO Kortárs Művészeti Tér – hasonlóan a londoni Kensington Gardens parkban lévő Serpentine Galleryhez – a legismertebb képzőművészeket bemutató kiállítótere kíván lenni Budapestnek. A Városliget Zrt. szervezeti keretei között és a Szépművészeti Múzeum szakmai mentorálásával működő NEO a Szépművészeti Múzeummal, a Műcsarnokkal és a rövidesen felépülő Új Nemzeti Galériával együtt a képzőművészeti intézményegyüttes fontos eleme.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában