Új előadás

2022.09.23. 07:01

Szombaton mutatja be Puccini Tosca című művét az Opera

Az új előadásban Budapest és az 1950-es évek kommunista diktatúrájának fojtogató légköre váltja fel a napóleoni háborúk hajnalán a spanyol és nápolyi erők által megszállt Római Köztársaságot.

Plácido Domingo vezényli a Magyar Állami Operaház Zenekarát a dalszínház felújított főépületének avatása alkalmából adott ünnepi gálán 2022. március 12-én

Forrás: MTI

Fotós: Koszticsák Szilárd

Szombaton mutatja be Giacomo Puccini Tosca című művét a Magyar Állami Operaház. Az új előadásban Budapest és az 1950-es évek kommunista diktatúrájának fojtogató légköre váltja fel a napóleoni háborúk hajnalán a spanyol és nápolyi erők által megszállt Római Köztársaságot.

Ókovács Szilveszter főigazgató második rendezését Kesselyák Gergely vezényletével, kettős szereposztásban, Boross Csilla és Ádám Zsuzsanna címszereplésével mutatja be szeptember 24-én - és 28-án - az Andrássy úti dalszínház - olvasható az Opera közleményében.

Mint írják, Tosca, a boldogságot kereső, szerelmes énekes, Cavaradossi, az elnyomás ellen küzdő festő és a kettejük szerelmének útjában álló gátlástalan rendőrfőnök, Scarpia báró kamaradrámája Puccini kompozíciójában azokat is meg tudja érinteni, akik egyébként idegenkednek az opera műfajától. Az 1900-as római ősbemutatót követően a darab világhódító útjára indult, és ma már az operairodalom legnépszerűbb alkotásainak egyike.

A Magyar Királyi Operaház 1903 decemberében tartotta meg a darab premierjét, amit több mint 1160 előadás követett. Legutóbb idén júliusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt látható a dalszínház produkciója: Nagy Viktor 1988-as rendezése 34 év és 300 előadás után búcsúzott a közönségtől.

A közleményben kiemelik: a Scarpia által képviselt rendszer ritkán hangsúlyozott, mégis fajsúlyos eleme a vallásellenesség is, ami közrejátszott abban, hogy Ókovács Szilveszter új rendezésében a korai napóleoni háborúk napjainkban kevéssé ismert történelmi hátterét egy, a hazai közönség számára közérthetőbb párhuzamba állítható politikai berendezkedés váltja fel az 1950-es évek Budapestjén. A darabban a római Sant'Andrea della Valle templomot, a Farnese-palotát és az Angyalvárat, olyan szimbolikus helyek váltják fel, mint a Regnum Marianum templom vagy az Andrássy út 60. A vetítésekkel színesített látványvilágot Lisztopád Krisztina tervezte, az animációtervező Czeglédi Zsombor.

A darabot az Opera kettős szereposztásban tűzi műsorára. A premieren a címszerepet Boros Csilla énekli, aki számos budapesti fellépés mellett többek közt Prágában, Brnóban, Rómában és Makaóban is megformálta Tosca alakját. Partnerei a premieren Fekete Attila (Cavaradossi) és Kálmán Péter (Scarpia).

A másik szereposztásban Ádám Zsuzsanna Tosca, míg Kálmándy Mihály Scarpia szerepében tűnik fel, Cavaradossit pedig a Kolozsvári Magyar Opera hőstenorja, Pataki Adorján alakítja, aki az utóbbi évtizedben rendszeres vendége a budapesti dalszínháznak is.

A további szerepekben Gábor Géza és Kovács István (Angelotti), Szvétek László és Kiss András (Sekrestyés), Kiss Tivadar (Spoletta) és Káldi Kiss András (Sciarrone / Börtönőr) lép színpadra. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkara (karvezető: Hajzer Nikolett).
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában