Farsangi lakodalom

2022.02.11. 16:40

Több mint 60 év után tér vissza az Operába Poldini vígoperája

Több mint 60 év után tér vissza a Magyar Állami Operaház repertoárjára Poldini Ede Farsangi lakodalom című alkotása, amelyet február 19-én mutatnak be az Eiffel Műhelyházban Budapesten.

A dalszínház közleménye szerint a darab Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezésében látható, a napjainkba áthelyezett cselekményt Fügedi Balázs díszletei és Kiss Márk jelmezei kísérik, a szereplők mozgását Lázár Eszter tervezte, az előadásban szereplő videókat Czeglédi Zsombor készítette.

A főbb szerepeket Kristóf Réka/Zavaros Eszter, Rab Gyula/Bartos Barna, Szegedi Csaba, Miksch Adrienn, Meláth Andrea és Dobák Attila énekli, mellettük szólista szerepben Wiedemann Bernadett, Rácz Rita, Kelemen Zoltán és Létay Kiss Gabriella, valamint Aron Ottó Jóhannsson és Szeleczki Artúr egyetemi hallgatók működnek közre. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató Csiki Gábor) Sándor Szabolcs vezényli.

A Farsangi lakodalom rendpróbáján Rab Gyula, Kristóf Réka, Bartos Barna, Zavaros Eszter, Magyar Orsolya rendezőasszisztens és Almási-Tóth András rendező 

Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház

Az opera egy vidéki kúriában játszódik, ahol nagy a készülődés, mivel Zsuzsika eljegyzésére készülnek. A lánynak azonban nem tetszik a vőlegény, akit édesanyja, a ház nagyasszonya kiszemelt számára. A farsangi időszakban váratlanul nagy hóvihar teszi járhatatlanná az utakat, így a násznép helyett az ítéletidő elől bemenekülő utazók kérnek menedéket a házban. Köztük van Kálmán, a csurgói diák is. Zsuzsikával egymásra találnak, amit azonban a nagyasszony igyekszik minden eszközzel megakadályozni.

Bánffy Miklós, a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa még az I. világháború kitörése előtt írt ki pályázatot új magyar vígoperai librettó megírására, amelyen a később hollywoodi forgatókönyvíróként is ismertté vált színpadi szerző, Vajda Ernő nyert első helyezést.

A megzenésítésre az akkor már Svájcban élő, meseoperáival elismerést szerző Poldini Edét bízták meg, aki több mint egy évtizeddel később készült el legfontosabbnak bizonyult művével. 

Az 1923-as ősbemutató nagy tetszést aratott, amiért Poldinit a magyar vígopera atyjaként ünnepelték, darabját pedig csakhamar hasonló sikerrel mutatták be külföldön, többek közt Bécsben, Drezdában és Londonban is.

A verbunkos és cigányzenei motívumokat, valamint Mozart, Donizetti és Rossini vígoperáinak jegyeit egyaránt magán viselő darabot a két világháború között csaknem 130 alkalommal tűzte műsorára a Magyar Királyi Operaház, de ezt követően, egy 1958-as, 25 előadásból álló Erkel színházi sorozatot leszámítva nem szerepelt a dalszínház műsorán.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!