Szijjártó Péter: Magyarország a legbiztonságosabb a kelet–nyugati együttműködés számára (videó)

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető először is üdvözölte, hogy a két ország közötti hagyományos barátság a mai nehéz körülmények között is stabil tudott maradni.

Kifejtette, hogy 

Köszönetet mondott azért is, hogy hazánk díszvendége lehet a rendezvénynek, amelynek szavai szerint a megrendezése amúgy is nagyon időszerű volt, miután a mai globális környezet nagy kihívások elé állít mindenkit. „Az ellátási láncok megszakadása, a geopolitikai feszültségek, illetve a megugró energiaköltségek óriási nehézségeket állítanak nemzetgazdaságaink elé” – hangsúlyozta.

Majd aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a világ ismét a blokkosodás felé halad, ami teljesen ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, a kormány ehelyett a konnektivitás erősítését tartaná kívánatosnak.

– emelte ki.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy ezen stratégia mögött történelmi, gazdasági és földrajzi okok is állnak. Mindenekelőtt megemlítette, hogy Magyarországnak múltbeli tapasztalata, hogy mindig rajtaveszített Kelet és Nyugat szembenállásán.

Kitért arra is, hogy hazánk közepes méretű ország, tengerpart és energiahordozók nélkül, a stratégiánk így a képzett munkaerőre, a befektetések vonzására és a mély világgazdasági integrációra alapul. Ezért a világkereskedelem megzavarása igen jelentős korlátokat szabna a magyar gazdasági növekedés elé – húzta alá.

„Ennek pedig földrajzi oka is van, a távolság Budapest és Washington között 7335 kilométer, Budapest és Peking között pedig 7340 kilométer. Tehát középen vagyunk, félúton vagyunk” – jegyezte meg.

Ezt követően leszögezte, hogy a magyar gazdasági semlegességi stratégia egybeesik a kínai Egy övezet, egy út nevű kezdeményezéssel, s az ennek jegyében folytatott együttműködés stabil alapot ad a bruttó nemzeti termék (GDP) növekedéséhez a jövőben.

– hangsúlyozta.

Kínai beruházások Magyarországon

A miniszter külön is érintett néhányat ezen gigaberuházások közül, például azt, hogy a CATL a kontinens legnagyobb elektromosakkumulátor-gyárát építi fel Magyarországon, amely jövőre kezdheti majd meg a termelését. Illetve emlékeztetett arra is, hogy a BYD hazánkban hozza létre első európai üzemét, ahol több százezer autót fognak előállítani. De tájékoztatása szerint további beruházások is tervben vannak.

„Ezen kínai befektetések segítik Magyarországon a gazdasági növekedést. És a legújabb technológiákat hozzák be, amelyek fejlesztik a nemzetgazdaságunkat, emelik a hozzáadott érték, a kutatás-fejlesztés, az innováció szintjét. Ezen beruházások emellett stabil munkahelyeket teremtenek, stabil jövőt kínálva családjainknak. És valóban lerövidítik az ellátási láncokat is, ezáltal biztonságot és stabilitást adva a mai veszélyes körülmények közepette is” – sorolta.

– tette hozzá.

„Mi lettünk a német és kínai befektetők első számú találkozási pontja Európában (…) Ez jól mutatja azt, hogy a gazdasági semlegességi stratégiánk helyes. Sőt, ez az egyetlen helyes stratégia. És ez a stratégia fogja a jövő évet a magyar gazdaság egy fantasztikus esztendőjévé tenni a Kína és Magyarország közötti megerősített együttműködés révén” – összegzett a miniszter a közlemény szerint.

Magyar technológiával jöhet létre a keleti és a nyugati fizetési rendszerek harmonizációja

A kínai–európai együttműködés egész új dimenzióba kerülhetne a keleti és a nyugati fizetési rendszerek harmonizációjával, ami magyar közreműködéssel jöhet létre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pekingben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be Facebook-bejegyzésében, hogy a magyar Cardnet és a kínai Macau Pass megállapodást írt alá a kínai és az európai fizetési és elszámolási rendszereket összekötő fizetési platform létrehozásáról.

„A kínai–európai együttműködés egészen új dimenzióba kerülhet(ne), ha sikerül harmonizálni a keleti és a nyugati fizetési rendszereket” – írta.

„Nagy dolog, hogy ez a mérföldkő minden bizonnyal magyar közreműködéssel, magyar technológiával jöhet létre” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezt követően rámutatott, hogy egyre több kínai turista érkezik Magyarországra, ugyanis mára heti 21 járat indul a kínai nagyvárosokból Budapestre, másrészt nagyon sok magyar él a vízummentes beutazás lehetőségével a kelet-ázsiai országban.

„Tehát mindkét irányban nőtt a turizmus. És hiszem, hogy ha létrejön egy közös fizetési platform, akkor még vonzóbb lesz egymás országaiba utazni” – fogalmazott.

Ezért ismét fontos mérföldkőnek nevezte a Cardnet és a Macau Pass közötti megállapodást, amelynek nyomán a jövőben mind a magyar, mind a kínai állampolgárok sokkal könnyebben fizethetnek a másik országban.

„Ezért én a turizmus további növekedésére számítok Kína és Magyarország között” – jegyezte meg.

A Cardnet keddi közleménye szerint a digitális fizetési infrastruktúrákat közös platformon kiszolgáló technológia, a BRIDGE (Bilateral Retail Interoperability Digital Gateway Ecosystem) zökkenőmentesen kapcsolja össze az ázsiai mobilfizetési rendszereket az európai érintésmentes fizetési hálózatokkal. Egyszerűsíti és gyorsítja a határokon átnyúló tranzakciókat, valós idejű valutaváltást tesz lehetővé, megfelel a legszigorúbb pénzügyi, adatvédelmi és biztonsági szabványoknak.

Kóka János, a Cardnet Group igazgatója úgy véli, az együttműködés Magyarországot kulcsfontosságú digitális átkapcsolóállomássá teheti a kínai és az európai ügyfelek egymás országában bonyolított fizetési tranzakciói számára. Sun Ho, a Macau Pass elnök-vezérigazgatója a megállapodás kapcsán kijelentette, hogy a BRIDGE megalapozza az összekapcsolt globális digitális fizetési ökoszisztéma alapjait – írták.

A felek abban bíznak, hogy projekt segítségével teljes mértékben kiaknázhatják Makaó egyedülálló helyzetét, amely „Kínához kötődik, de a világhoz kapcsolódik”. A BRIDGE új lendületet adhat a globális digitalizációs folyamatnak, és fizetési hídként kötheti össze Kínát a világgal. A kezdeményezést támogatja Makaó kormánya is, amely a beruházásaival ugyancsak hozzájárul a modern pénzügyi szektor fejlesztéséhez – tették hozzá.

Tavaly az Európába irányuló kínai beruházások 44 százaléka Magyarországra érkezett

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott egyeztetését követően kiemelte, hogy ez volt a huszonegyedik személyes találkozójuk, ami mutatja, hogy a két ország mekkora jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatoknak.

„A kínai és a magyar kormány is egyformaképpen fontosnak tartja ezen együttműködés fejlesztését (..) Magyarország már eddig is nagyon sokat profitált ebből az együttműködésből, és jó hír az, hogy a kínai kormány a jövőben is fenn kívánja tartani az együttműködést és annak magas színvonalát” – mondta.

Üdvözölte a két ország között létrejött átfogó stratégiai partnerséget, amelynek eredményeit szerinte napi szinten tapasztalni.

– húzta alá.

Illetve arra is kitért, hogy a hivatali partnere szerint a kínai vállalatok jól érzik magukat Magyarországon, annak köszönhetően, hogy hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve mind a keleti, mind a nyugati beruházásoknak otthont biztosít.

„Mi nem diszkriminálunk egy beruházót sem csupán azért, mert valamelyik égtáj felől érkezett hozzánk Magyarországra. Mindazok a beruházók, akik tiszteletben tartják a magyar törvényeket és szabályokat, szabadon működhetnek Magyarországon” – szögezte le.

Majd tudatta, hogy jelenleg több mint 4000 milliárd forintnyi értékben zajlanak nagy kínai beruházások Magyarországon, amelyek munkahelyek tízezreit hozzák létre, s biztosítják a következő évek gazdasági növekedésének alapját.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a turisták száma folyamatosan bővül a két ország között, idén a kínai látogatók által Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma már meghaladta a koronavírus-járvány előtti csúcsot.

Tájékoztatása szerint ezért megkezdik a tárgyalásokat a légiközlekedési együttműködés módosításáról, amellyel azt célozzák, hogy tovább növeljék a kínai nagyvárosok és Budapest között közlekedő járatok számát a jelenlegi heti huszonegyről.

Emellett a felsőoktatási együttműködést is szorosabbra fűzik azáltal, hogy immár a hatodik Konfuciusz Intézetet is létre fogják hozni Magyarországon, ezúttal a Győri Egyetemen.

Érintette a mezőgazdasági együttműködés fejlesztését is, kiemelve, hogy az illetékes munkacsoportok megtartották az első üléseiket, amelyek célja az, hogy újra lehessen magyar baromfit és magyar sertést exportálni Kínába, ehhez úgynevezett regionalizációs megállapodást kellene kötni.

„Hasonlóképp, folytatjuk a háromoldalú magyar–kínai–szerb együttműködést. Ugye a Budapest–Belgrád vasútvonal építése sikertörténet. Erre alapozván egy nagy közúti határátkelőhely építését készítjük elő Magyarország és Szerbia határán, a röszkei térségben, amely szándékaink szerint Európa legnagyobb és legmodernebb határátkelője lehet. Valamint a Magyarországot Szerbiával összekötő kőolajvezeték építését is háromoldalú lapon lenne a legjobb végrehajtani” – tudatta.

A miniszter arról számolt be, hogy a józan ész alapjára kell helyezni az Európai Unió és Kína kapcsolatát is. Ennek kapcsán bírálta a kínai elektromos autóiparral szemben bevezetett vámokat, mondván, hogy azok veszélyesek az európai versenyképességre és gazdaságra nézve.

– vélekedett.

Magyarország és Kína a békepárti tábort erősíti

Végül érintette az ukrajnai háborút is, és aggodalmát fejezte ki az eszkaláció erősödő veszélye miatt, ugyanis folyamatosak a „felelőtlen nyilatkozatok és döntések”, amelyek nyomán egyre nagyobb pusztítást okozó fegyvereket vetnek be a harctéren.

„Magyarország és Kína is a békepárti tábort erősíti. Magyarország és Kína is felemeli a hangját a béke érdekében. Egyetértünk abban, hogy az eszkalációt el kell kerülni” – jelentette ki.

„Kevesebb mint két hónap van hátra január 20-ig. Bízunk abban, hogy Trump elnök úr béketeremtési kísérletei sikeresek lesznek. Ehhez viszont az kell, hogy addig senki ne lehetetlenítse el ezen reménybeli békekísérletek sikerét” – tette hozzá.

Illetve közölte, hogy dolgoznak a Béke Barátai csoport felépítésén az ENSZ-ben, és abban is egyetértés volt, hogy soha nem volt annyira aktuális a kínai–brazil békejavaslat, mint most. „Magyarország és Kína közösen emeli fel a hangját a jövőben is a béke érdekében” – hangsúlyozta.