hamarosan döntés születhet

2021.01.05. 07:20

Minimálbér: a további járulékcsökkentést teszi kockára a munkáltatói oldal

Legalább ötszázalékos minimálbér-emelésre lenne szükség ahhoz, hogy vásárlóértékében is az előző évekhez hasonló módon nőjön a kötelező legkisebb kereset és az az alapján számított juttatások. A munkáltatók javaslata nemcsak a 2022-ben esedékes járulékcsökkentést veszélyezteti, de ellentmond a versenyszférában több cégnél tervezett, öt–nyolc százalékos béremeléseknek – mutatott rá Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, aki arra emlékeztetett: az elmúlt évek jelentős reálbér-emelkedése arányaiban jóval kisebb többletköltséget jelentett a munkaadóknak.

Nem sikerült megállapodniuk a múlt év végén a munkaadói és a munkavállalói képviseleteknek a minimálbér és a garantált bérminimum idei emeléséről – számol be róla a Magyar Nemzet.

A szinte példátlan patthelyzet ellenére nem várható, hogy ne születne még januárban, sőt akár a következő napokban megegyezés, mivel a két oldal álláspontja már nincs messze egymástól.

A munkaadói képviseletek mindössze a három százalékra becsült infláció mértékével emelnének, kivéve, ha januártól tovább csökkenne a munkáltatói járulék.

A szociális hozzájárulási adó (szoc­ho) ugyanakkor csak júliusban csökkenhet a 2016-os bérmegállapodás szerint, és csak akkor, ha teljesülnek a reálbér-növekedéshez kötött feltételek.

A többség elbírná a minimálbér nagyobb emelését

A szakszervezetek az egyeztetéseken kompromisszumkészebbek voltak, ugyanakkor az ötszázalékos nettó minimálbér-emelkedésből már nem hajlandók engedni. A kormány a képviseletek egyezségét várja.

„A munkáltatóknak is érdekük, hogy legalább öt százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum. Noha a munkaadói képviseletek megállnának a háromszázalékos emelésnél, a versenyszférában összességében az átlagos béremelési várakozások ennél kedvezőbbek: jellem­zően öt–nyolc százalékos béremelésre készül számos vállalkozás. Ez a mérték már alig marad el a tavalyitól” – összegezte Szalai Piroska munkaerő­piaci szakértő. Kiemelte: nehéz ebben a járvány okozta helyzetben egyezségre jutni, ugyanakkor úgy látja, reálértéken is tovább kell nőnie a kötelező legkisebb keresetnek.

A szakértő szerint ezért

legalább öt százalékkal kellene emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot.

Becslése szerint a vállalkozások több ágazatban hat-hét százalékos pluszt is elbírnak, ha nem romlik a mostanihoz képest a gazdasági környezet.

A reálértéken is érezhető emelés azért is fontos lenne, mert ahhoz, hogy jövőre tovább csökkenjen a szocho, az átlagbérek reálértékének legalább hat százalékkal kell idén nőnie.

Ehhez a bérminimum emelése nélkülözhetetlen, mert ez a magasabb bérkategóriákban is béremelést generál. Rá­adásul a visegrádi államok 4–7 százalékos emelésről döntöttek.

Alig érezték meg a béremeléseket a munkáltatók

A régióban is bérverseny folyik, és ahhoz, hogy ne szakadjunk le, kevés a munkáltatói képviseletek ajánlata. A szakértő az adatok alapján kiemelte:

a munkáltatóknak 2010 és 2018 között csak az emelés mértékével került többe a bérfelzárkóztatás, a járulékköltségek ugyanakkor nem igazán nőttek.

Míg 2009-ben az 1,5 százalékos szakképzési hozzájáruláson felül 32 százalék szocho terhelte a munkáltatókat, a járulékcsökkentés hatására már csak 15,5 százalék. Emellett a kormány a kis- és középvállalkozások iparűzésiadó-kötelezettségén könnyített, a válságkezelő intézkedésekkel pedig több ezer milliárd forint maradt a cégeknél.

Szalai Piroska arra figyelmeztetett, hogy bár drasztikusan – kevesebb mint 250 ezerre – csökkent a minimálbérre bejelentett munkavállalók száma, mégis fontos a mértéke, mivel számos juttatás számítási alapja. Idetartozik például a gyed is.

A baloldal kormányzása alatt veszített értékéből a minimálbér

A szakértő szerint hamarosan meg kell születnie a döntésnek, az időhúzás senkinek sem érdeke. Szalai Piroska emlékeztetett: az elmúlt harminc évben a jobboldali kormányzás idején, 1998 és 2002 között 85 százalékkal nőtt a minimálbér reálértéke, tehát ennyivel lett nagyobb a legalacsonyabb keresetűek fizetésének vásárlóértéke.

A reálérték-bővülés 2010 és 2020 között 74 százalékos volt, háromnegyedével ért tehát többet 2020-ban a kötelező legkisebb bér, mint 2010-ben.

Ezzel szemben a szocia­lista kormányok alatt veszített értékéből a minimálbér: 1994 és 1998 között 13 százalékkal, míg 2002 és 2010 között 2,5 százalékkal csökkent az értéke.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában