Járvány

2020.06.20. 18:59

Új világban győzhetnek a hazai kkv-k

Nyertesen kerülhetnek ki a magyar kis- és középvállalkozások a járvány okozta válságból, ugyanis a vírushelyzet új világot hozott: várhatóan átrendezi a beszállítói láncokat, de évekkel felgyorsította a digitalizációt is. Az optimizmust ugyanakkor – a vakcina hiányában – világszerte bizonytalanság kíséri – mondta Kovács Patrik, akit a közelmúltban választottak az OECD egyik legfontosabb bizottságának elnökévé.

Globális átalakulást hoz a gazdaságban, így a kis- és középvállalkozásoknak is a pandémia. Óriási sokk érte a világgazdaságot a koronavírus-járvány megjelenése miatt, a hosszabb távú hatásokat pedig még mindig hatalmas bizonytalanság övezi. Ez a bizonytalanság mindaddig megmarad, amíg nem lesz vakcina, és ehhez kell igazítani az üzleti stratégiákat is. Ugyanakkor a kkv-szektor idehaza is nyertese lehet a változásoknak – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Kovács Patrik, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke, akit a közelmúltban választottak meg a 37 tagállamot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD Gazdasági Tanácsadó Testületé­ben a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó bizottság elnökének.

„A válságot a vállalkozások 80-90 százaléka előbb-utóbb megérzi valamilyen formában, a hosszú távú hatásokat nem lehet még pontosan megbecsülni. Azt azonban már látjuk, hogy a beszállítói láncok átalakulnak. A globális értékláncok helyett a régiós kapcsolatok erősödhetnek meg, de a készletezésre is nagyobb figyelmet fordítanak a meghatározó gazdasági szereplők” – hangsúlyozta a szakértő. Kovács Patrik a globális kereskedelmet, termelést érintő átalakulás mellett kiemelte a digitalizáció korábban nem várt felgyorsulását.

A világ GDP-jének várhatóan 60 százalékát már valamilyen digitális technológia segítségével termeljük majd 2022-ben. A járványhelyzet elképesztően felgyorsította, évekkel hozta előrébb a digitális technológiák vagy az online kereskedelem elterjedését. Ezt a hazai kkv-k is felismerték, és a gyors reagálás és nyitottság pozitív hatással lehet a szektor versenyképességére is. Példaként említette a home office bevezetését, az egyre több, kisebb szereplőnél megjelenő online megoldásokat vagy az elektronikus fizetést.

Magyarország a járvány terjedésének korai szakaszában hozta meg a szükséges egészségvédelmi és gazdaságvédelmi intézkedéseket, jóval korábban, mint Nyugat-Európa.

A hiteltörlesztési moratórium vagy a vállalkozások kötelezettségeinek enyhítése a többi intézkedéssel együtt sikeres válságkezelést vetít előre.

Kovács Patrik emlékeztetett: a válságkezelés eszközei a legtöbb nyugati országban, így idehaza is kettős célt szolgálnak. Egyrészt a foglalkoztatottság fenntartását, másrészt azoknak a pénzügyi eszközöknek a rendelkezésre bocsátását, amelyekkel meg tudják őrizni vagy újraindítani a működést a versenyszférában.

Nemcsak Magyarországon, de világszerte jellemző, hogy a kkv-k mindössze egy-két hónapnyi tartalékkal rendelkeznek, így kiemelten fontosak a pénzügyi támogatások – mint ­például a Széchenyi-kártya új konstrukciói hazánkban.

Jó hatással lehetnek a szektorra még azok az oktatási és digitalizációt segítő hitelek és pályázati konstrukciók is, amelyeket mostanában jelentetett meg a kormányzat. Kovács Patrik ugyanakkor arra figyelmeztetett, az optimizmus mellett továbbra is óriási a bizonytalanság mindaddig, amíg nem fejlesztik ki a vakcinát. A járvány ugyanis nem múlt el, sőt egyre biztosabbnak tűnik a vírus gyorsuló terjedésének második hulláma. Most egy kicsi fellélegzés tapasztalható, de a felelőtlen magatartás újra súlyos helyzetet idézhet elő. Az egészségvédelem tehát hangsúlyos marad, a gazdaság szereplői pedig új, átgondoltabb és óvatosabb stratégiákat kell hogy alkossanak, amelyekben figyelembe veszik a vevőik és dolgozóik egészségvédelmét és a rugalmas üzleti magatartást.

Sok szektor különösen sérülékeny most

– fogalmazott Kovács Patrik. A világjárvány kitörésével együtt a globális turizmus 91 százaléka leállt, a szigorú korlátozások és a Kínában gyártott alapanyagok hiánya miatt pedig ideiglenesen a világ meghatározó ipari szereplői sok helyen felfüggesztették a termelést. A gazdasági sokk mellett a szigorú korlátozó intézkedések a társadalom szokásait is átírták, ami kihatott a fogyasztó-magatartásra és -viselkedésre, amelyhez a cégeknek alkalmazkodni kell közép- és hosszú távon. A helyzet kezelésében a nemzeti intézkedések mellett összehangolt globális lépésekre is szükség van, amelyre az OECD tisztségviselője szerint most példátlan nyitottság mutatkozik.

„A VOSZ a világ meghatározó munkaadói képviseleteivel dolgozik együtt a vállalkozásokért az OECD gazdasági tanácsadó testületén keresztül, sőt idéntől már a VOSZ – mint a legnagyobb hazai vállalkozói érdekképviselet – a G20-országok gazdasági szereplőit tömörítő Business 20 kkv-bizottságában is jelen van. A nemzetközi színtérről első kézből láthatjuk a folyamatok alakulását, sőt a jó magyar példákat is be tudjuk mutatni ezeken a fórumokon, így hatékonyan tudjuk támogatni a magyar kis- és közepes vállalkozásokat az új stratégiai irányok megtalálásában, ami nagy segítség lehet, hogy át tudjuk vészelni a válságot” – emelte ki Kovács Patrik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában