A Nagyerdő szíve volt

Debrecen - Egy jelentős korszak lezárult a debreceniek életében, hiszen kedden megkezdődtek a bontási munkálatok a Nagyerdei Stadionban, s ez valamennyi cívisvárosit érint, hiszen nincs a városban olyan ember, akinek ilyen-olyan módon ne lenne emléke a betonkolosszusról.A létesítmény 1934. június 24-én, a Bocskai FC–AGC Bologna labdarúgó Közép-európai Kupa-meccsel nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A futball szerelmesei számára igazi Kánaánt jelentett az aréna, a nézőcsúccsal is egy labdarúgó-mérkőzés dicsekedhet, 1952-ben a Magyarország B–Bulgária B válogatott összecsapást 32 ezer néző látta a helyszínen.

Az idő múlásával a foci mellett igazi otthonra leltek a salakmotorosok is a Nagyerdő fái alatt, Perényi Pálnak, Radácsi Ferencnek és társaiknak több tízezren szorítottak egy-egy nemzetközi viadalon. Miután a labdarúgópálya köré rekortán épült, az atléták is rendre itt versengtek egymással, s a Loki hívei továbbra is a stadionba zarándokoltak a kedvencek meccsére.

Más sportágak képviselői is birtokba vehették a teret – akár diákolimpiai versenyeken a fiatalság is –, ám kétezres évekre, amikor a főépület és a lelátók állaga igencsak illúzióromboló lett, a sport egyre jobban kiszorult a stadionból, viszont a kultúra követei többször voltak házigazdák a létesítményben. A virágkarneváli forgatag végállomása rendre a stadion volt évtizedekre visszamenőleg, de például Simonyi Óbester Lovasnapokat is rendeztek, s a Campus Fesztivál is nagyszerű otthonra lelt az arénában és környékén.

HBN