Hajdú-Bihar

2010.04.05. 19:17

A pszichiáter figyelmeztet

<p>Debrecen - Dr. Égerházi Anikó, egyetemi docenst, a Pszichiátriai Tanszék tanszékvezető-helyettesét a veszélyekről kérdeztük.</p>

Napló: – A közelmúltbeli tényői tragédia nyomán felvetődik a kérdés: jut-e elég energia a pszichiátriai betegekre? Hogyan aránylik a megyében (a klinikát, kórházakat is beleértve) rendelő pszichiáterek száma, rendelési ideje a feltételezhető igényhez?

Dr. Égerházi Anikó – A megyében a lakosság számához mérten a pszichiáterek száma talán fele annak, amire szükség lenne. A Pszichiátriai Tanszéken a fekvőbeteg ellátáshoz szükséges ágyak száma aránytalanul kevés, így a nagy betegforgalom miatt előfordul, hogy idő előtt el kell bocsátani betegeket. Ezt a járóbeteg rendelés bővítésével igyekszünk kompenzálni és gyakrabban visszarendelni ellenőrzésre a betegeket, alkalmanként megfelelő időt fordítani rájuk. A pszichiátriai gondozókban igen kevés idő jut egy-egy betegre. Az egészségügyi átszervezések során fontos pszichiátriai intézményeket szüntettek meg, ágyakat építettek le, és a gondozói hálózat is veszélybe került. Ugyanakkor társadalmi okoknak - mint egzisztenciális bizonytalanság, megélhetési nehézségek – is szerepe van abban, hogy bizonyos pszichiátriai betegségek gyakorisága nő.

Lesújtó megítélés

Általában a pszichiáterek száma országszerte kevés. Ebben szerepet játszik, hogy a pszichiátriai betegekkel való foglalkozás kifejezetten igénybe veszi az orvos személyiségét, emiatt kevés végzett orvos választja ezt a szakmát. Másrészt a szakma megítélése is lesújtó, sem anyagilag, sem erkölcsileg nincs súlyának megfelelően elismerve. A pszichiáterek számát tekintve a nyugat-európai országokban sem mindenhol jó a helyzet, így például Angliában, Svédországban rendszeresen keresnek és fogadnak külföldről - Magyarországról is - pszichiáter szakorvosokat.

Napló: – Mit tegyen egy családtag (munkatárs, barát), ha azt látja, hogy a közelében élő ember súlyos mentális problémával (betegséggel) küzd? Úgy tűnik, hogy meglehetősen sokan nyújtják a segítséget kérő kezüket, de igen kevesekét fogják meg.


Dr. Égerházi Anikó: – Ha valaki a környezetében élőkön fedez fel olyan tüneteket, viselkedésformát, melyek mentális zavarra utalnak, elsősorban a családorvost kell értesítenie, a beteget eljuttatni a pszichiátriai gondozóba, vagy pszichiátriai szakrendelésre. Lehetnek akut helyzetek, amikor sürgős beavatkozás szükséges, ekkor a mentőket kell értesíteni. A pszichiátriai gondozásba vett beteg az esetek többségében együttműködik a kezelésben. Az együttműködés jelentős mértékben függ a beteg környezetétől, attól a hozzáállástól, ahogyan a pszichiátriai kezelésre szorulókhoz viszonyulnak. Sajnos az átlagember nem tud eleget a pszichiátriai betegségekről, sőt inkább téves elképzelései vannak. Nem tudják, hogy a pszichiátriai betegségek egy része jól gyógyítható, másik része gyógyszeres és nem-gyógyszeres kezeléssel egyensúlyban tartható, és vannak akik a kezelés hatására jelentősen javulnak, ha nem is válnak tünetmentessé. Sokkal több beteg tudna megfelelően beilleszkedni, ha nem ütköznének kirekesztettségbe, és nagyobb megértéssel, elfogadással viszonyulnának hozzájuk.

Napló: – Megelőzhetők-e a közelmúltbeli tényői drámához hasonló esetek?

Dr. Égerházi Anikó: – Téves feltevés, hogy a bűntényt elkövetők többsége kezelt, vagy kezeletlen pszichiátriai beteg. Éppen ellenkezőleg, a pszichiátriai betegek gyakrabban válnak áldozatául bűncselekményeknek. Statisztikai adatok támasztják alá, hogy a bűnözők többsége nem pszichiátriai beteg, hanem deviáns, antiszociális magatartású személy. A személyiség fejlődését a genetikai adottságokon túl a család, és a gyermeket ért egyéb környezeti hatások határozzák meg. A gyermeki fejlődés első hat évében legnagyobb jelentősége a családi környezetnek van, mennyire érzi magát biztonságban, mennyi szeretetet, odafigyelést kap, és milyen mintát lát a gyermek az emberi viselkedésről. A szocializáció során a barátok, az iskola, a média – sajtó, tv, internet – tovább formálja az egyéniséget, és érdemes elgondolkodni, hogy melyik, milyen irányba? A szülői felelősség óriási a személyiségfejlődésben, hiszen az elhanyagolás, a gyermekkori visszaélések, a családi diszharmónia személyiségzavar kialakulásához vezethet.

Az ártalmakról

A személyiségzavar, közismertebb nevén pszichopátia, megelőzhető lenne több odafigyeléssel, az igazi értékek felismertetésével, a viselkedésben már kora gyermekkortól a megfelelő határok megszabásával, a morális szabályokra neveléssel. Nemcsak az indokolatlanul szigorúan korlátozó, hanem a túlzottan megengedő nevelés is rossz irányba viheti a személyiségfejlődést, megerősítve azt, hogy mindent szabad. Ez a kora felnőttkortól diagnosztizálható tartós zavar felnőtt korban már alig befolyásolható vagy kezelhető, és nem menti fel a személyt az alól, hogy felelősséget vállaljon tetteiért. A kriminális cselekmények megelőzéséért a megfelelő családi nevelés mellett a tv és az ineternet tehetne sokat, ha nem ömlene mindenhonnan a mérhetetlen agresszivitás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!