2016.02.16. 10:19
Kutatás: nem jó Magyarországon dolgozni
<p style="text-align: justify;"><strong>Megvizsgálták az <span style="color: #333333;"><a href="http://www.oecd.org/employment/the-crisis-has-had-a-lasting-impact-on-job-quality-new-oecd-figures-show.htm">OECD</a></span> (Organisation for Economic Co-operation and Development - Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) országokat aszerint, hogy mennyi a munkáért kapott juttatás minősége, milyen a munkahely biztonsága és a munkakörnyezet minősége.</strong>
Megvizsgálták az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development - Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) országokat aszerint, hogy mennyi a munkáért kapott juttatás minősége, milyen a munkahely biztonsága és a munkakörnyezet minősége.
E szerint a három szempont szerint úgy találták, hogy többek között Észtországban, Lengyelországban és Magyarországon a legrosszabb dolgozni.
A bevételek minősége azt vizsgálja, hogy hogyan járul hozzá a foglalkoztatás az anyagi életkörülményekhez, hogyan osztják el a keresetet a munkaerőpiacon. A második szempont, a munkaerő-piaci biztonságnál kérdéses, hogy milyen kockázattal jár az, ha egy dolgozó elveszti az állását és munkanélkülivé válik, milyen gazdasági következményekkel jár számára az elbocsátás. Mivel egy munka nem csak a pénzről szól, ezért jön szóba a harmadik tényező, a munkakörnyezet minősége. Mekkora nyomást kell elviselni az adott munkakörben? Milyen a munkaidő-beosztás, vannak-e képzési lehetőségek, milyen a munka-magánélet egyensúlya?
Hol jó dolgozni?
A kutatásban megvizsgált 45 ország közül Ausztráliában, Ausztriában, Dániában, Finnországban, Németországban, Luxemburgban, Norvégiában és Svájcban a legjobb dolgozni. Ezek az országok viszonylag jól teljesítenek legalább két tényezőben a három faktor közül.
Ellenben a legrosszabb helyzet Észtország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország és Törökország esetén.
Nagy a különbség a dolgozók között
Az adatok alapján nagy különbségek fedezhetőek fel a dolgozók különböző csoportjai között. A fiatal és szakképzetlen munkaerőnek az alacsony kereseti lehetőséggel, magas munkaerő-piaci bizonytalansággal és a magas munkahelyi stresszel kell megbirkóznia.
A nőknek lényegesen alacsonyabb a foglalkoztatási rátájuk, mint a férfiaknak, valamint jelentős mértékű bérkülönbséggel kell szembenézniük.
A munka minősége is változott
Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben megváltozott a munka minősége is. A válság nem csak az elérhető munkahelyek számát csökkentette, hanem azok minőségére is hatással volt. A kereseti lehetőség az OECD tagállamok kétharmadánál csökkent – különösen Görögországban és az Egyesült Királyságban. A munkaerő-piaci biztonság is romlott a legtöbb OECD országban, különösen Spanyolországban és Görögországban. A munkakörülmény eltérően változott az országokban. Míg néhány ország a munkakörülmények romlását tapasztalta meg a válság hatására, addig mások annak javulását tapasztalták.
Az OECD főtitkára Angel Gurria nyilatkozta, hogy a munkahelyek minősége nem csupán a dolgozó jóléte miatt fontos, hanem hatással van a vállalat teljes termelékenységére is.
Szabó Diána
