Olcsóbbá tenné a vasutat a MÁV

A MÁV-csoport gazdálkodásában kevés önállóságuk van, bevételeik többségét külső tényezők határozzák meg, a költségek 85 százaléka rövid távon alig befolyásolható, mindemellett folyamatos az alulfinanszírozottság, veszteségesség és tőkepótlási igény - foglalta össze a vasúttársaság helyzetét Szarvas Ferenc az Országgyűlés vizsgálóbizottsága előtt. A testület a MÁV Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető 2002-2010 közti döntéseket vizsgálja, kiemelten a szerkezetátalakítást és leányvállalatok privatizációját.

A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a személyszállítás finanszírozása megfelelőnek tűnik, a pályavasút viszont alig kap költségtérítést. A gazdálkodást rontja a tetemes adósságállomány - amelynek egy része az elmúlt években vásárolt 70 új motorvonat miatt keletkezett -, amit más költségelemekkel együtt már nem tudnak finanszírozni - mondta Szarvas Ferenc.

Nagy problémája a MÁV-nak az utasvesztés, aminek egyik oka a motorizáció térnyerése, s ezt csak súlyosbítja az elmaradt fejlesztések miatti színvonalcsökkenés - magyarázta Szarvas. Az is apasztja a bevételeket, hogy rövidültek az utak - fűzte hozzá.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az utasoknak alig 15 százaléka fizet teljes árú jegyet, a többiek zömmel különféle kedvezménnyel utaznak, körülbelül negyedük pedig bliccel. A regisztrációs jegy bevezetése azt bizonyította, hogy az állam sokkal kevesebb árkiegészítést fizet a MÁV-nak, mint amennyi ingyen utasuk van.

A MÁV-vezetés azon gondolkodik, hogy felülvizsgálják árpolitikájukat, hogy olcsóbbá tegyék a vasutat, mert két ember teljes árú utazásánál már olcsóbb az autó. A rendkívül sokféle kedvezmény helyett egyszerűbb tarifarendszerre lenne szükség - mondta Szarvas Ferenc.

Külön probléma a pályahasználati díj. A külföldiek arra panaszkodnak, hogy ez túl magas. A MÁV vezetője erről azt mondta, hogy nemzetközi összehasonlításban ez a tarifa közepesnek tekinthető. Belföldön viszont "drámai" a különbség a közúti szállítási költségek javára, mert a közutak nagy mértékben ingyen használhatók - fogalmazott Szarvas Ferenc. Szerinte a nagy versenyhátrány mérsékléséhez politikai döntésre van szükség.

Becker Pál, az Állami Számvevőszék főigazgatója röviden ismertette korábbi, 2008-as vizsgálatuk megállapításait. Több átfogó fejlesztési koncepciót dolgoztak ki 2002 és 2007 között, de pénz nem volt ezekhez, a közszolgálati feladatokat pedig nem rögzítették szerződésben, emiatt állandó tűzoltás jellemezte a MÁV működését. A társasággá alakulás, 1993 és 2007 vége közt a MÁV 1698 milliárd állami támogatást kapott, amiből csak 240 milliárd jutott beruházásra, csaknem ezer milliárd működési támogatás volt, s 400 milliárdnál többet fordítottak tőkepótlásra, szanálásra - mondta Becker Pál.

Az ÁSZ szerint a mellékvonalak bezárásához készült költségelemzések nem voltak megbízhatóak, nem mérték fel az érintett területekre gyakorolt hatást. A szállítmányozó leánycég, a MÁV Cargo eladása törvénytelen volt az ÁSZ szerint: a privatizációt elutasító törvényt úgy játszották ki, hogy előbb kiszervezték a tevékenységet, majd eladták a céget. Ezt az ügyet - miként mások mellett a székházértékesítést is - vizsgálja Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos - derült ki a bizottsági ülésen felolvasott rövid levélből.