2010.07.09. 16:00
A magyarok közepesen előítéletesek a melegekkel szemben a Political Capital szerint
<p>Magyarország a kelet-közép európai régióban a melegekkel szemben közepesen előítéletes országnak számít - állítja a Political Capital, amely a hétvégi melegfelvonulást megelőzően elemzést készített a homoszexuálisok társadalmi megítéléséről. A társadalomkutatók szerint bár a magyar társadalom többsége nem nevezhető homofóbnak, mégis elutasítják, hogy a melegek ügyéről közügyként lehessen beszélni. Ez azért veszélyes, mert a szélsőjobboldal kisajátíthatja magának a témát, és elmérgesítheti a többségi társadalom és a meleg kisebbség viszonyát.</p>
Magyarország a kelet-közép európai régió melegekkel kapcsolatban közepesen előítéletes országai közé sorolható: egy 2008-2009-es felmérés szerint 28 százalék nem ért egyet a homoszexualitással - derül ki az elemzésből. A legelutasítóbbak az oroszok, ott a megkérdezettek 41 százaléka nem ért ezzel egyet, a legelfogadóbbak a csehek, ott ez az arány csak 13 százalék.
A kutatás szerint nem köthető politikai hovatartozáshoz a melegek elutasítása. Míg Magyarországon inkább jobboldali beállítottságúnak mondták magukat a homoszexualitással egyet nem értők, addig például Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában a legelutasítóbbak jellemzően baloldaliak. A Political Capital szerint a melegeket elutasítókra sokkal inkább az erősebb vallásosság és a magasabb életkor a jellemző, mint a tudatos jobboldaliság.
Az Európa országaiban mindenhol megtartott melegfelvonulások nagyon eltérőek Nyugaton és Keleten: míg Nyugat-Európában teljesen elfogadottá váltak, addig Kelet-Európában, a többség egyelőre képtelen tolerálni. Magyarországon például mára uralkodóvá vált az a nézet, hogy maga a felvonulás zavarja meg a köznyugalmat és generálja az erőszakos ellentüntetéseket. Az elemzés szerint azonban a szélsőjobboldali csoportok aktivizálódása a felelős ezért, hiszen tíz éven keresztül, 2007-ig nem történt rendzavarás a melegfelvonulásokon.
A kutatás megállapítja: a magyarországi melegfelvonulás körüli utcai rendbontások csak azt követően kezdődtek, hogy a 2006. őszi zavargások után olyan, elsősorban a szélsőjobboldalhoz köthető tüntetőcsoportok szerveződtek, amelyek azóta is folyamatosan keresik az alkalmakat arra, hogy megmutathassák magukat. Emiatt a melegfelvonulásokat megelőző politikai-közéleti viták már sokkal inkább a szélsőségesek elleni küzdelemről, a gyülekezési jog, illetve a rendőri biztosítás kérdéseiről szólnak és nem a melegek ügyéről.
