Friss hírek

2009.12.02. 19:49

Kovács László: megszerettem az adó- és vámügyeket

<p>Magyarország távozó uniós biztosa nem titkolja, szívesen újrázott volna az Európai Bizottságban. Kovács László a Független Hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: megszerette az adó- és vámügyeket. "Ha mérlegre tenném, mit sikerült és mit nem megvalósítanom a kitûzött célokból, akkor a mutató erõsen a véghezvittek felé mozdulna" - adott gyors számvetést elmúlt öt évérõl a leköszönõ biztos. Kiemelte, hogy, noha az adópolitika egy része tagállami hatáskörbe tartozik, a kereteket jelentõs részben uniós szinten jelölik ki, az áfa és a jövedéki adó rendszer pedig közösségi szinten szabályozott.</p>

"Az adópolitika hatékony eszköz, hiszen a gazdasági élet minden egyes szereplõjét befolyásolja: a befektetõt, a termelõt, a szállítót, a kereskedõt, a fogyasztót, a vállalkozót és a munkavállalót"- mondta Kovács László. Kiemelte, hogy az adópolitikával elõ lehet segíteni a kedvezõ gazdasági folyamatokat, a kedvezõtleneket pedig vissza lehet szorítani. Fontos eredménynek nevezte, hogy a mostani gazdasági válságban az élõmunka-igényes szolgáltatások kedvezményes áfa kulcsot alkalmazhatnak. Ez uniós szinten sok ezer vállalkozást és több tízezer munkahelyet mentett meg. "Ehhez egy 10 éves folyamat vezetett el. Az egész csupán kísérletnek indult néhány tagállamban"- mondta a biztos. Kiemelte, hogy sikerült elérnie: a távhõ áfája is kerüljön be a kedvezményes körbe.

Kovács László a sikerek közt említette, hogy jelentõs lépéseket tettek az adócsalások felszámolása terén. "Évente 200-250 milliárd euró kárt okoznak a csalók az EU-nak, a tagállamoknak" - érzékeltetette a biztos a probléma nagyságát, hozzátéve, hogy mindez csak becsült szám. "Ez az összeg az Unió éves költségvetésének a duplája" - mondta Kovács László. Korábban, ha valaki másik uniós országba vitte kamatoztatni a pénzét, akkor "megtakaríthatta" a kamatadót. Ennek mostanra vége, mert a külföldi banknak a kamatfizetésrõl értesítenie kell a betétes országának adóhatóságát. Igaz, van három ország, Ausztria, Belgium és Luxemburg, amelyik a banktitokra hivatkozva erre egyelõre nem hajlandóak, cserébe viszont forrásadót vetnek ki, és az így beszedett összeg háromnegyed részét megküldik a betétes országának. Azt azonban nem közlik, hogy kirõl van szó.. A rendszer egyébként nem lenne hatékony, ha az adóparadicsomoknak tartott országok és területek, mint S! vájc, Liechtenstein, Monaco és egy sor Atlanti-óceáni vagy karibi kis sziget nem csatlakozott volna az elõírásokhoz - emelte ki a biztos.

Kovács László elmondta, hogy idõközben kiderült: vannak kiskapui is a rendszernek. Például az, hogy kimaradtak a szabályozásból a jogi személyek, így sokan egy-egy adómentes alapítvány közbeiktatásával úszták meg az adó megfizetését. A szabályozás eddig nem terjedt ki a tõkegarantált befektetésekre sem. A kiskapuk bezárására elkészült a javaslat, az Európai Bizottság elfogadta és már a Pénzügyminiszteri Tanács asztalán van. A befejezés azonban már utódjára, a litván Algirdas Semetára vár. Egy sor javaslat kifejezetten az uniós szinten évi 60-70 milliárd eurós nagyságú áfa csalás visszaszorítására született, közülük néhányat már el is fogadott a Tanács.

A társasági nyereségadó alap tervezett egységesítésével kapcsolatban Kovács László elmondta, hogy mindent elõkészítettek, de az Európai Bizottság elnökének kérésére az ír népszavazás miatt jegelték az ügyet. Az írek ugyanis rendkívül érzékenyek az adók témájára. A biztos kiemelte: a szabályozás nem érintené az adókulcsokat, csupán a számítás módját egységesítenék, mivel a jelenlegi, tagországonként eltérõ szabályozás jelentõs pluszköltséget és pluszmunkát jelent a cégeknek. Ugyancsak elkészült az éghajlatváltozást kiváltó széndioxid kibocsátás megadóztatására vonatkozó javaslat.

A leköszönõ biztos elégedett a vám területén elértekkel is. "Itt lényegében mindent sikerült megvalósítanom, amit célul tûztem"- fogalmazott. Kovács László a legfontosabbnak az új közösségi vámkódex és az elektronikus vámeljárás bevezetését nevezte. Ez egyszerûsítette, olcsóbbá és biztonságosabbá tette a vámvizsgálatot az Unió külsõ határain. Az új rendszernek köszönhetõen az Unió évente 2,2 milliárd eurót (csaknem 600 milliárd forint) takarít meg.

Kovács László kiemelte, hogy az elmúlt években egyre hatékonyabban szállnak szembe a hamisított termékekkel is. "Ez is a vám feladata, hiszen a hamis termékek külföldrõl, elsõsorban Kínából érkeznek" - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy ezek az utánzatok nem csak szabadalmakat, szellemi tulajdonjogot sértenek, nem csak bevétel kiesést jelentenek és munkahelyeket veszélyeztetnek, hanem gyakran a fogyasztók biztonságára, egészségére, sõt életére is veszélyesek. "Elég csak a hamisított gyógyszerekre, élelmiszerekre, kozmetikumokra, gyerekjátékokra vagy az autóalkatrészekre gondolni" - mondta Kovács László. Hozzátette, hogy Kínával sikerült megállapodni arról: ott is büntessék a hamis termékek gyártását, forgalomba hozatalát és exportját. Az eredmény: 2005 és 2008 között 80-ról 60 %-ra csökkent az elkobzott hamisított termékek között a kínai eredetûek aránya.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!