Friss hírek

2009.06.21. 06:43

Önrendelkezési jogot kapott Grönland, a Föld legnagyobb szigete

<p>A Dániához tartozó Grönlandon vasárnap, 2009. június 21.-én a helyi kormányzat vette át a rendőrség, a bíróságok és a terület ásványkincseinek ellenőrzését. A grönlandiak nyelvét pedig ezentúl hivatalos nyelvként ismerik el. Az arktiszi területet érintő védelmi és külpolitikai ügyekben azonban továbbra is Dániáé az utolsó szó joga. Grönland Dánia fennhatósága alatt áll, de 1979. óta önkormányzattal rendelkezik. A sziget autonómiájának kibővítéséről tavaly, 2008. november 25.-én tartottak népszavazást.</p>

A földrajzilag Észak-Amerikához, de közigazgatásilag Dániához tartozó Grönlandon mintegy 57 ezren élnek, többségében inuitok. A Föld legnagyobb szigetének talajában olaj, gáz, arany és gyémánt található. De az ásványkincsek csak rendkívül nehezen, és így költségesen érhetőek el, mivel jég borítja a sziget talaját. Amerikai kutatók azonban abban reménykednek, hogy a klímaváltozás miatt megolvadnak az asványokat borító jégpáncélok.

Az önrendelkezési jog részeként többek között a nemzetközi törvények alapján népként ismerik el a grönlandiakat, akik megkapják az ellenőrzést a területen működő rendőrség, bíróságok és fellelhető ásványkincsek fölött, nyelvüket pedig hivatalos nyelvként ismerik el. A Grönlandot érintő védelmi és külpolitikai ügyekben azonban továbbra is a koppenhágai parlamenté a döntés joga. A szigetnek ugyanis nincsen saját hadserege. Pénzügyileg a terület jelentősen függ a dán parlamenttől, amely Grönland GDP-jének, azaz nemzeti össztermékének mintegy 30 százalékát biztosítja. Grönland frissen megválasztott miniszterelnöke Kuupik Kleist-nek és kormányának komoly szocális problémákkal kell megküzdeniük. A szigeten élők közt ugyanis sok az alkoholista, és nagy az erőszakos cselekmények, valamint az öngyilkosságok száma. A terület 1973 és 1985 között része volt az Európai Közösségnek, de egy 1982-es népszavazás után, 1985. január 1-jén kilépett. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is euró! pai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk.

A sziget gazdasági, társadalmi és kulturális élete a második világháború után lendült fel. Korszerűsítették a halászatot, berendezkedtek a halászbárkák gyártására, a füves tundrán meghonosították a juhtenyésztést, és megindult az ólomérc és a kriolit (alumínium érce) bányászata is. Iskolák, kórházak épültek, s a régi szegényes települések megújultak. Becslések szerint a lakosság legalább egyötöde nincs állásban, vándorló halász-vadász életmódot folytat. A halexport mellett a turizmus jelent komolyabb bevételt. Az idegenforgalmi szezon azonban a zord klíma miatt rövid. Grönland közlekedését a közúti, vízi és légi közlekedés alkotja. Vasúti hálózat nincs. A közutak hossza 150 kilométer. Nyugati és keleti partvidéke hegyvidék, amely az Izland felőli oldalon a 3000 m magasságot is meghaladja. Csak északkeleti és délnyugati partvidéke, a sziget területének mintegy 15-16%-a jégmentes. Belsejét 2000-3000 m vastag jégtakaró borítja (1,8 millió km). A hatalmas jégtakaró lassú mozgásb! an van a sziget szélei felé, és így az alján befagyott kőzettörmelékekkel állandóan csiszolja a felszínt.

A szigetet 982-ben fedezte fel Vörös Erik viking hajós, Ő nevezte el "zöld föld"-nek. Tudományos felkutatását Fridtjof Nansen kezdte meg 1888-ban.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!