Friss hírek

2009.02.10. 14:33

KSH: a fenntartható fejlődés mutatói Magyarországon

<p>10 témakörben közöl adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden bemutatott kiadványa a fenntartható fejlődés megvalósulásának állapotáról Magyarországon. A gazdasági fejlődés; a termelési és fogyasztási szokások; a szegénység és társadalmi kirekesztettség; az öregedő társadalom; az egészség; az éghajlatváltozás és energia; a közlekedés; a természeti erőforrások; a globális partnerség és a jó kormányzás területein közzétett hazai és uniós adatok alapul szolgálhatnak további, részletes elemzésekhez.</p>

Az adatokból a többi között kiderül, hogy 2002 és 2004 között az innovatív vállalkozások 6,3 százaléka jelezte, hogy fejlesztései nagymértékben hozzájárultak a fajlagos anyag-és energiafelhasználás csökkentéséhez. Az árbevételük átlagosan 13,4 százaléka származott új termékek eladásából, amivel az EU tagállamok utolsó harmadába tartozik az ország. Az élen Románia áll 36,6 százalékkal, az utolsó Ciprus 7,7 százalékkal.

2006 végén hazánkban 13 808 milliárd forint volt a külföldi működő tőke állománya, 17 százalékkal magasabb az előző évinél. A tőkebeáramlás 2003-ban volt a legmagasabb (24 százalék), ezután 14-19 százalék körül alakult a növekedés üteme. A külföldön működő magyar tőke 2006 végén 2234,2 milliárd forint volt, ami 37 százalékkal múlta felül a 2005. évit. A befektetések 29 százaléka Szlovákiában működik, amelyet Hollandia és Horvárország követ 11 illetve 12 százalékkal.

2000-ben a hazai lakosság 11 százaléka élt kevesebb pénzből, mint az egy főre jutó átlagos jövedelem 60 százaléka. 2004-ben ez 13, 2005-re 16 százalékra nőtt. Ami a demográfiai trendeket illeti, 1980 elején 1000 aktív korúra még 819 nem aktív korú jutott. 2006-ben 756, az előrejelzések szerint azonban a jövőben jelentős emelkedés várható: a 2050-ben 1000 aktív korú emberre 1200 nem aktív korú juthat.

2003 és 2007 között egyébként a 0-59 évesek több mint egytizede élt olyan háztartásban, melynek egyetlen tagja sem volt foglalkoztatott - derül ki a KSH adataiból.

Ami a környezetvédelmi stratégiát illeti, a kutatás szerint 1995 és 2005 között hazánkban "kismértékben" nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása, de sikerült növelni a megújuló energiaforrások felhasználási arányát is. 2006-ban ez 4,7 százalék volt - igaz az uniós átlag az ezt megelőző évben már 6,7 százalék. Az alternatív energiaforrások nagy részét Magyarországon a biomassza tette ki (91 százalék); ezt követi a geotermia (7 százalék) illetve a vízenergia (1 százalék). A szélenergiát 2001-ben, a bio üzemanyagokat 2005-ben kezdték használni itthon, részesedésük két éve még egy százalék alatt volt.

Az EU irányelvek szerint 2010-re a tagországok villamosenergia-fogyasztása 21 százalékának megújuló energiaforrásból kell származnia; a hazai stratégia a helyi adottságok figyelembe vételével az, hogy 2010-re ez legalább 3,6 százalék legyen. A felmérés egyébként megjegyzi: Magyarország energetikai importfüggősége saját forrásainak szűkössége miatt messze az európai átlag feletti, 2007-ben a 63 százalékot közelíti.

A közlekedés energiafelhasználása, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása a kilencvenes évek óta több mint 50 százalékkal nőtt, amelynek főleg a közúti forgalom az oka. A vasúti közlekedés teljesítménye 40 százalékkal csökkent, míg a légi közlekedésé 30 százalékkal emelkedett.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!