KLÍMA - Nem a klímaváltozás, hanem az ember irtotta ki Tasmania történelem előtti nagyvadjait

A felfedezéshez egy óriáskenguru véletlenül talált állkapcsa vezetett el. A csont 2000-ben került elő egy barlangból. A korát 41 ezer évesre teszik, az ősember pedig 2 ezer évvel korábban telepedett meg a szigeten. Mostanáig a tudósok azt gondolták, hogy a tasmániai óriási állatok az ember megjelenése előtt haltak ki.


A kipusztult állatok között van a 120 kilós, hosszú orrú óriáskenguru, az orrszarvú méretű vombat (ennek a medveszerű erszényesnek ma 30 kilós miniatűr változata él). Ugyancsak kihalt az erszényes oroszlán, amely megjelenésre leginkább a leopárdhoz hasonlított.

A tudósok most megállapították, hogy a kérdéses területnek nagyon is stabil volt a klímája abban az időben, amikor az óriásállatok kihaltak.

De a kutatók szerint "az ősembert nem szabad baltával hadonászó, lándzsát rázó, mindent lemészárló vérszomjas gazembernek elképzelni. A nagyvadak nagyon szaporátlan állatok voltak. Így elég volt a kiirtásukhoz már annyi is, ha az ősembernek egy évben egyszer került egy kengurukölyök a konyhájára" mondta az AFP francia hírügynökségnek kedden. Richard Roberts professzor, a tanulmány egyik szerzője.

A tudósok között heves vita dúl abban a kérdésben, hogy mi okozta világszerte az óriási állatok kipusztulását a legutóbbi jégkorszak vége felé. Egyes teóriák szerit klímaváltozás, mások szerint az ember, de vannak olyan hipotézisek is, amelyek szerint valami Földön kívüli esemény játszotta a fő szerepet.

A legújabb tanulmány az amerikai tudományos akadémia közlönyében, a Proceedings of the National Academy of Sciencesben jelent meg.