Gyurcsány: 135 milliárd forint hátrányos helyzetű kistérségek felzárkózására

A miniszterelnök az Önkormányzati-és Területfejlesztési Minisztériumban (ÖTM) a 33 legelmaradottabb kistérség vezetőivel tárgyalt hétfőn. A kormányfő azt mondta: azt szeretné, ha éreznék, hogy nem feledkezett meg róluk az ország, de ehhez szerinte arra van szükség, hogy az érintett kistérségek vezetői az álmokat és a realitást ötvözzék, hogy "ne egyszerűen csak nagyot merjenek álmodni, hanem, hogy tudjanak egy a jövőben sikeresen élő közösség számára programokat teremteni."

Gyurcsány Ferenc hétfőn beszélt arról is, hogy a KSH adatai alapján meghatározott rendszer szerint kijelölték Magyarország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségét, ahol 1 millió ember él. Annak érdekében, hogy ők is sikeresen tudjanak pályázni, és ne csak a legerősebbek szívjanak el minden támogatást, 135 milliárd forintot különített el a kormány, amelyre csak ők pályázhatnak, egy további 310 milliárdos keretnél pedig plusz pontokat kapnak a pályázatoknál, illetve kevesebb önerőt kérnek tőlük.

A hétfői egyeztetésen Bajnai Gordon, önkormányzati-és területfejlesztési miniszter beszámolt arról is, hogy a 33 hátrányos helyzetű kistérség alanyi jogon körülbelül 20-20 millió forintot kap, az összeget olyan szakemberek foglalkoztatására fordíthatják, akik segíteni tudnak nekik a sikeres pályázatokban. A tárcavezető kitért arra is, hogy az Unióban nem példa nélküli az, hogy ahol gyorsan akartak felzárkózni kettészakadt az ország. Magyarországon ez szerinte nyugat-kelet, nagyváros-kistérség, magyarok és romák között figyelhető meg, a szakadék pedig évről-évre nő, ezért van szükség a felzárkóztatásra.