Gyógyító koleszterin: eddig csak félrevezettek minket?

A koleszterintől mindig is félni kellett, mert szívbetegségeket okoz, hiszen lerakódásokat képez az érfalon, és az ebből következő érszűkület bizony számos problémához vezet. A kérdés az, vajon tényleg így van-e?
Egy koleszterincsökkentő gyógyszereket gyártó cég honlapján is megtalálható az információ, miszerint a koleszterint a máj állítja elő, és legfeljebb húsz százalékban vihetjük be táplálékkal. Azt már nem teszik hozzá, hogy a koleszterin az az építőanyag, ami sejtfalban nélkülözhetetlen, hiszen ez biztosítja a „szigetelést”, hogy olyasmi ne tudjon áthatolni a sejtfalon, aminek nem kéne.

Így a testnek létfontosságú, hogy megfelelő mennyiségű koleszterinnel tudjon gazdálkodni, és ha alacsonynak ítéli a készletet - mert valaki koleszterin szegényen étkezik -, hát termel még egy keveset, nehogy baj legyen. Mégis állandóan azt hallgatjuk, a zsír korunk mumusa. Pedig a megvonástól csak még nagyobb pánikba esik a test, és még többet termel majd.

Aggodalomra az ad okot, hogy a zsírszegény táplálkozás korszaka nemhogy enyhülést nem hozott a koleszterin-problémára, de rontott a helyzeten. A gondos vizsgálódó a tények egyszerű megfigyelése alapján is talál olyasmit, amin érdemes felhúznia a szemöldökét. Először is, az USA-ban az állati zsiradékok összfogyasztásának lecsökkenésével ugrásszerűen megnőtt a szívbetegségek száma, és mivel a populáció igen nagy, ez egy jól mérhető a tendencia. Másodszor pedig, bárhogyan is próbálkoztak, elvétve sikerült csak olyan kísérleteket, vizsgálati eredményeket produkálniuk, ami összefüggést mutatott volna a koleszterinfogyasztás és a szívbetegségek között. A Framingham-tanulmányból (egy egész város lakosságát vizsgálaták évtizedeken át) sokminden kiderült, épp csak az nem, hogy a zsírfogyasztásnak köze lenne a szívbetegségekhez.
Több további vizsgálat zárult hasonló eredményekkel, az egyikben 16 ezer férfit vizsgáltak 6 évig, és azoknál, akik ez alatt szívrohamot kaptak, semmilyen különbséget nem találtak az elfogyasztott koleszterin vagy kalóriák (de még a dohányzás) mennyiségében sem. Egy dologra mégis fény derült: a szívroham-mentes csoportban az alkoholfogyasztás 33-100 %-kal magasabb volt. Annyi év kutatás és a beleölt dollármilliárdok egyetlen megoldáshoz vezettek: igyál még egy pohárkával! Azért senkit sem buzdítanánk alkohol-kúrára...

Az egyszerű vizsgálódónak szemet szúrhat még az a tény, hogy a cukorbetegek között viszont igen gyakori előfordulás a szív-érrendszeri megbetegedés, különösen az érszűkület. Ez nem következmény vagy szövődmény, hiszen az újonnan diagnosztizált diabéteszesek több, mint fele addigra már komoly szív-érrendszeri problémákkal küzd. Vagyis mintha sokkal inkább a cukor anyagcsere zavarához társulna a probléma, mint a zsírhoz...