élet a hadseregnél

2019.11.11. 08:23

A világ több pontján teljesítenek szolgálatot a katonai felderítők

Ebben a szakmában ahhoz, hogy valaki jó legyen, nagyfokú elhivatottság és kitartás kell.

Forrás: haon.hu

Fotó: Kozma István

A Magyar Honvédségnél november 11. a katonai felderítők napja, azon katonáké, akik munkájának minősége meghatározza egy fegyveres konfliktus kimenetelét.

„A felderítők mindig az élen járnak annak érdekében, hogy olyan információkat szerezzenek a terepről, az időjárásról, az ellenségről, melyek alapján a parancsnok megfelelő döntést tud hozni arra vonatkozóan, mikor hol kell alkalmaznia a saját erőit egy művelet során. Ez lehet akár békefenntartó, esetleg migrációval kapcsolatos vagy egy hagyományosan támadóművelet” – fogalmazott a haon.hu-nak Hajnal István ezredes, az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred parancsnoka.

Hajnal István ezredes 2000-ben kezdte katonai pályafutását
Fotó: Nagy Dóra

A jelenleg Debrecenben állomásozó alakulatnak 44 éven keresztül Eger városa adott otthont egészen 2007-ig, majd diszlokált a cívisvárosba, ekkor az 5. Bocska István Lövészdandár egyik zászlóalja lett, elveszítette önállóságát. 2018. január elsejével a felderítő-zászlóalj kivált a lövészdandár állományából, és önálló szervezeti elem lett MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred néven, ugyanekkor nevezték ki Hajnal Istvánt ezredparancsnokká.

Ebben nőtt fel

„2000-ben kezdtem a katonai pályafutásomat ennél az alakulatnál fiatal hadnagyként, egészen 2007-ig – az Egerben való megszűnéséig – az alakulatnál szolgáltam, majd közel 9 évet töltöttem el különböző szintű parancsnokságokon külföldön és itthon egyaránt, mindvégig felderítő beosztásban. 2016-ban neveztek ki zászlóaljparancsnoknak, 2018. január elsejével pedig ezredparancsnoknak” – beszélt eddigi pályafutásáról Hajnal István, aki számára ez az életforma nem ismeretlen, hiszen katonacsaládból származik.

„Édesapám katona volt, öcsém is az, ebben nőttem fel. Világéletemben laktanya mellett laktam, gyerekkoromban többször diszlokáltam édesapámékkal. Jelenleg is nagyon könnyen össze tudom egyeztetni ezt a hivatást a magán­élettel, hiszen a feleségem is katona, így a gyerekeink ugyanúgy tapasztalják meg ezt az életformát, ahogyan én gyermekkoromban” – mondja.

„Természetes számukra, hogy apa elmegy pár hétre vagy egy fél évre, mikor mennyire, aztán hazajön, és anya ugyanezt megcsinálja.”

„Nem azt mondom, hogy ez jó, de ők ezt látják. Emlékszem, hogy apám is eltűnt hónapokra, pedig akkor nem voltak missziók” – adott bepillantást az egyenruhán túli életébe az ezredparancsnok.

Képességek fenntartása

A felderítő katonák is, mint az összes többi magyar katona, a világ több pontján teljesítenek szolgálatot. A Debrecenben állomásozó ezred felderítői leginkább Koszovóban, Irakban, Afganisztánban, Bosznia-Hercegovinában, illetve Afrika különböző országaiban vannak jelen. Amikor nincsenek bevetésen, akkor sem unatkoznak.

A felderítőknek kiváló lőkészséggel kell rendelkezniük
Fotó: Nagy Dóra

„Hétköznapokban is felderítők vagyunk. A hétköznapi munka kettéosztható: van egy adminisztrációs, illetve egy kiképzési rész. Éppen ha nem feladatot hajtunk végre, akkor kiképzünk, illetve fenntartjuk a képességeket. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert az elmúlt időszakban rengeteg új technika érkezett a felderítő ezredhez, így a felkészítés folyamatos” – tudtuk meg Hajnal Istvántól.

Különféle szakmák

A kiképzések során mentális és fizikális képességek egyaránt fókuszba kerülnek, valaki leginkább az eszével operál, valaki pedig a fizikai erejével. Az ezred különböző alegységekből épül fel: Híradó és Törzstámogató, Csapatfelderítő, Mélységi Felderítő, Harcászati Hírszerző (HUMINT), Pilótanélküli Felderítő Repülő, Elektronikai Hadviselés, illetve Logisztikai Század.

„A felderítésnek rengeteg szegmense van, ezért is szoktam mondani, hogy aki felderítő akar lenni, elég sok fajta szakmából választhat. Az összes katonát mi képezzük ki, nyilván vannak iskolarendszerű képzések, de vannak olyan specifikus szakterületek, ahol csak tanfolyamok elérhetők” – tudatta az ezredes.

Harci felszerelésben is merülnek

Ma már főként íróasztal mögött végzi feladatait Baranyi Norbert zászlós, az MH. 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred Elemző-Értékelő Főnökségének adatelemzője, aki korábban mélységi felderítőként teljesített szolgálatot.

Baranyi Norbert szerint ez a szakma férfit farag mindenkiből, akiből nem, az úgyis lelép hamar
Fotó: Nagy Dóra

„2003-ben végeztem Szentendrén, utána kerültem Egerbe az akkori zászlóaljhoz. Mélységi felderítőként kezdtem, ott voltam a 2007-es diszlokálásig” – beszélt pályája indulásáról Baranyi Norbert zászlós.

„Amikor átjöttünk Debrecenbe, a Harcászati Hírszerző Században szolgáltam négy évig, aztán jöttem le az új helyemre, az Elemző Értékelő Főnökségre. Ez most már irodai munka. Hiányzik a terep, de ahogy feljebb kerülök a ranglétrán, beszűkülnek a helyek” – teszi hozzá.

Bár ma már nincs ejtőernyős bevetése, korábbi tapasztalatai nyomán közelebbről is megismerhettük a mélységi felderítők munkáját.

„A mélységi felderítők az ellenség mélységében dolgoznak, azért vannak ott ejtőernyősök, búvárok, mert többféle módja van, hogyan lehet bejutni az ellenséghez: például ejtőernyővel dobják ki a felderítőt repülőről, vagy beszivárognak” – osztotta meg a zászlós a Naplóval.

A verseny részeként csónakkal kellett átkelni a vízen
Fotó: Kozma István

„37 ugrásnál abbahagytam az ejtőernyős felderítést, utána átmentem a harcibúvár-részlegre, akkor még nem volt egyben az ejtőernyős és búvár feladatkör. A kiképzésnek van olyan része, amikor csak sima búvárruhában merülünk, ilyenkor magát a búvárkodást, a tájékozódást és a különböző feladatokat gyakoroljuk. Van a harci része is, amikor partszakasz-elfoglalást gyakorolunk, ilyenkor harci felszerelésben merülünk” – beszélt a gyakorlatokról Baranyi Norbert.

Kedvence a hegymenet

A képességek fenntartására, próbatételére, fejlesztésére számos mód van: külföldi és hazai gyakorlatok, valamint különböző versenyek. Norberttel a XIV. Szent Márton Nemzetközi Felderítő Versenyen találkoztunk, mely három részből állt: lövészet, fegyveres váltó és terepverseny.

„A legnehezebb része a 30-40 kilométeres hegymenet, amit felszereléssel kell végrehajtani, én azonban ezt a részét szeretem a legjobban” – mondta el, majd arra is kitért, miért választotta ezt a hivatást. „Mindenki katona vagy rendőr akart lenni a társaságunkban, én először autószerelő akartam lenni, végül a katonaság mellett döntöttem. Gyorsan felnőttünk itt, hamar önálló lettem.”

Hozzátette: „Ez a szakma férfit farag mindenkiből, akiből nem, az úgyis hamar lelép.”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!