A nikotin és a kokain azonos nyomokat hagy az agyban

"A dohányzásról jól tudjuk, hogy nagyon hosszú távú, tartós viselkedési változásokat okoz", mondta Danyan Mao, a Chicagói Egyetem Orvosi Központjának kutatója, "és mi éppen ennek a változásnak a mechanizmusára vagyunk kíváncsiak: miután az ember először lép érintkezésbe a cigarettával, vajon mi vezeti rá, hogy rágyújtson a másodikra is?"

A tanulásról és a memóriáról azt feltételezik a tudósok, hogy a szinaptikus plaszticitás, azaz a neuronok közti kapcsolatok hosszú távú erősödése és gyengülése révén kódolódnak az agyban. Mikor két neuron többszörösen ismételve aktiválja egymást, egy erősebb kapocs alakul ki közöttük, aminek következtében a neuronok könnyebben tudják egymást ingerelni.

Az új kísérletben Mao a VTA dopamin idegsejtek elektromos aktivitását figyelte meg a felnőtt patkányok agyszeleteinek vizsgálata során. Mao és kutatótársai minden agyszeletet 15 percen keresztül olyan mennyiségű nikotinkoncentrátumban áztattak, amely megegyezett egy szál cigaretta elszívásából származó, az agyba kerülő nikotin mennyiségével. 3-5 óra elteltével Mao elektrofiziológiai vizsgálatokat végzett az agyszeleteken, hogy megmérje a szinaptikus plaszticitás mértékét és meghatározza, hogy melyik neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) receptorok vettek részt a folyamatban.

A vizsgálatokból egy meglepő információ is kiderült: a nikotin szinaptikus hatásainak eléréséhez egy másik összetevőre is szükség volt. Ez az összetevő pedig a D5 dopamin volt, amely a kokain hatásával hozható összefüggésbe. A nikotin és kokain nagyon hasonló mechanizmusokat vált ki a szinaptikus plaszticitás során. Habár a nikotin és kokain teljesen eltérő hatásokat vált ki az emberekből, a most felfedezett hasonlóság alapján magyarázatot kaphatunk rá, hogy miért olyan addiktív mindkét anyag, mondta Mao.

A tanulmány részleteit a Journal of Neuroscience című folyóirat május 4-i számában publikálták.

-Független Hírügsnökség-