Klímaváltozás

2022.05.17. 10:55

Vízhiány fenyegeti a világ nagyvárosait

Londontól Pekingen át Újdelhiig a nagyvárosok világszerte a klímaváltozás miatt a szárazság egyre növekvő kockázatával nézhetnek szembe a Christian Aid most publikált jelentése szerint.

A jótékonysági szervezet arra figyelmeztetett, hogy

a vízhiányt leginkább a szegények fogják megérezni olyan városokban, mint a zimbabwei Harare és az afganisztáni Kabul. A szervezet nemzetközi alap létrehozását szorgalmazza az éghajlati károk és veszteségek kompenzálására.

A jelentés kiemelte, hogy a világ vízkészletének kevesebb mint 3 százaléka ivóvíz, és ennek nagy része a gleccserekben és jégsapkákban van. A vízkészlet mindössze 0,01 százaléka található a tavakban, folyókban, víztározókban és víztartó rétegekben, ahol könnyen hozzá lehet férni, miközben a világ vízfelhasználása a 20. században a népességnövekedés ütemének több mint kétszeresével nőtt.

A világ népességének több mint fele városokban él – 2050-re ez az arány várhatóan 68 százalékra emelkedik –, de a vízhiány okozta feszültség már most is sok helyen érzékelhető.

A 2018 óta tartó hosszú aszály miatt napokon belül a dél-afrikai Fokváros lehet a világ első olyan nagyvárosa, ahol kifogy a víz. Újdelhiben pedig a perzselő hőhullám közepette állnak sorba az emberek vízért.

A jelentés szerint Londonban és Délkelet-Angliában is elfogyhat a víz 25 éven belül. A súlyos aszály a brit főváros gazdaságának napi 330 millió fontjába (150 milliárd forintjába) kerülne.

Londonban már most is csak feleannyi eső esik, mint New Yorkban, és a klímaváltozás várhatóan növelni fogja az aszályok gyakoriságát és intenzitását a régióban. A növekvő népesség miatt ez komoly terhet róhat London elöregedő vízellátó rendszerére.

A világ tíz nagyvárosának ivásra, mosásra és élelmiszertermelésre használt vízellátását vizsgáló jelentés szerzői arra figyelmeztettek, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az aszályok növekvő kockázatának megfékezése nélkül a szegényebb réteget sújtja majd leginkább a klímaváltozás.

A Christian Aid szerint előfordulhat, hogy az alacsonyabb jövedelmű városlakóknak végül sokkal többet kell fizetniük a magánszolgáltatóktól származó vízért, a szegényebb országokban a városok sebezhetőbbek, mivel kevesebb forrással rendelkeznek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a vízhiány pedig konfliktusokat okozhat.

A szervezet felmérése szerint a megkérdezettek 36 százaléka támogatja, hogy a gazdag országok fizessenek az aszály hatásainak korlátozásáért.

A Nagy-Britanniát megviselő hőhullámok nyomán a több mint 2200 megkérdezett brit majdnem fele (49 százalékuk) azt mondta, hogy most már aggódik az aszály hatása miatt, de közel kétharmaduk (64 százalékuk) hozzátette, hogy nem kapott arról tájékoztatást, hogy hogyan védekezhetne ellene.

Nushrat Rahman Chowdhury, a Christian Aid munkatársa, a jelentés társszerzője elmondta:

Az aszály nem újdonság, de az elmúlt 30 évben a globális felmelegedés miatt megnőtt az intenzitása és gyakorisága.

Hozzátette: az aszály és vízhiány a világ legszegényebb embereinek életét és megélhetését fenyegeti, holott ezek azok a közösségek, amelyek legkevésbé felelősek az éghajlati válságért.

Ahhoz, hogy ezt az igazságtalanságot kezelni tudjuk, nemcsak a kibocsátást kell csökkenteni, hanem pénzügyi támogatást is kell nyújtanunk azoknak a veszteségeknek a kompenzálására, amelyekhez nem lehet alkalmazkodni

– hangsúlyozta.

Chowdhury azt is elmondta, hogy

az ENSZ idei egyiptomi klímaváltozással kapcsolatos tárgyalásain sürgetik majd, hogy a veszteségek és károk finanszírozására szolgáló alap minél előbb létrejöjjön.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában